Amikor 2021. június 5-én El Salvador elnöke, Nayib Bukele bejelentette, hogy országában hamarosan hivatalos fizetőeszközzé teszi a bitcoint, sokan kételkedtek a tervek sikerében és racionalitásában, ugyanakkor a kriptoevangelisták szerint a közép-amerikai ország döntését mások is követhetik a későbbiekben. A digitális pénz végül szeptemberben vált törvényes valutává, ám ezt nem sikerült zökkenőmentesen végrehajtani. Egyelőre úgy tűnik a kétkedőknek lesz igazuk.
Az államilag ajánlott, a felhasználók számára a letöltést követően 30 dollárnyi bitcoint is kínáló Chivo alkalmazás letöltéséhez szükséges adatok széleskörű visszaélésekre adtak okot és a szoftver sem működött megfelelően. A Twitteren körbejáró üzenet szerint ráadásul noha a szoftvert 26 nap alatt 3 millióan töltötték le, az ezzel járó bónuszhoz szükséges 2003 bitcoinnal az ország sosem rendelkezett, összesen csak 1391-et vásárolt. Az alkalmazáshoz köthető tárca a blokkláncon pedig csupán 295 bitcoint mozgatott ezen időszak alatt. A kriptovaluták mögött álló decentralizált nyilvános főkönyv ugyanis azt is jelenti, hogy az összes tranzakció nyomon követhető a blokkláncon.
Éppen ezért a közpénzekkel rendkívül kockázatos eszközöket vásárló elnök portfóliója sem titok, ezek alapján
El Salvador több mint 70 millió dollárért vásárolt eddig a digitális eszközből, ami most kevesebb, mint 60 millió dollárt ér,
pedig Bukele igyekezett az eséseket is kihasználni és a mélyponton vásárolni. Az elnök azonban további újabb terveket jelentett be, így például az ország a tervek szerint novemberben 1 milliárd dollár értékben bocsánata ki úgynevezett vulkán-kötvényeket.
A kötvények nevüket onnan kapták, hogy az ország geotermikus energiáját kihasználva megfogalmazódtak olyan tervek is, hogy El Salvador bányászatba kezd, illetve a tervek szerint a bevételből megépül a Bitcoin város is. Az elképzelések szerint az évi 6,5 százalék hozamot ígérő bevételének feléből bitcoint vásárolnának, melyet csak öt évvel később adnának el, az esetleges profitot szétosztva a befektetők között.
Az egyetlen probléma, hogy mint arra a Bloomberg rámutatott, a minden szempontból rosszabb, mintha az ország létező adósságából és a kriptovalutából álló kosárba tenné a pénzét a befektető. A kötvénykibocsátásra az iFinex nevű cég Bitfinex Securities nevű új egységén kerülne sor. A cég – mely a Bitfinex nevű kriptotőzsdét és a legtöbb kriptotranzakciót lehetővé tevő, a dollárral 1:1-es paritáson mozgó kriptoeszközt a Tethert üzemelteti – tavaly februárban New York államtól, októberben pedig az árupiaci és határidős felügyelettől kapott bírságot, 18,5 és 41 millió dollár értékben. Mind a két bírságra a Tether mögött álló fedezettel kapcsolatos szabálytalanságok miatt került sor.
A kötvénykibocsátás sikerére azonban El Salvadornak nagy szüksége van, hiszen a korábban az ország által kibocsátott 30 százalékot esett a kötvénypiacon 2021-ben, a világ legrosszabb eredményét produkálva ezzel. 2023 januárjában 800 millió dollár értékben jár le az ország által kibocsátott Eurokötvény, miközben a költségvetési hiány 2021-ben csak szeptemberig több mint 900 millió dollár volt, melyet az ország csak újabb adósságkibocsátással tud fedezni.
A digitális eszköz hivatalos fizetőeszközzé tétele mögött álló egyik fő indok a külföldön dolgozó salvadoriak hazautalásainak olcsóbbá tétele volt ám a tavaly január és november között hazaküldött 6767 millió dollárból csak 44,6 millió dollár érkezett kriptókon keresztül , ami akkor is kevés, ha csak szeptemberben vált törvényes fizetőeszközzé a Novemberig egyes kutatások szerint a salvadori üzletek mindössze 10 százaléka hajtott végre legalább 1 tranzakciót bitcoinban, miközben a kereskedők 54 százaléka nem is tervezi, hogy a jövőben elfogadja az eszközt – jóllehet, mivel törvényes fizetőeszközről van szó erre csak akkor van lehetősége, ha erre technikailag képtelen.
Az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelmeztette, hogy hivatalos fizetőeszközzé tenni egy rendkívül volatilis terméket nem biztos, hogy kiváló ötlet és az arról szóló tárgyalások is megszakadtak, hogy a szervezet segítse ki a 2020-ban a GDP-je 90 százalékáig eladósodott országot. A kormány több vezető tisztségviselőjével szemben ugyanakkor az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a korrupció és a hírhedt utcai bűnbandákkal – mint az MS 13 vagy a Barrio 18 – kötött megállapodások miatt.
