Az MSCI World Growth index, amely a techszektor gyors árbevétel-növekedést produkált vállalatai (ilyen az Amazon, a Tesla, az Nvidia vagy a Netflix) árfolyamának az alakulását mutatja, a múlt héten tavaly novemberi csúcsához képest 22 százalékkal volt alacsonyabban. Ez már gyakorlatilag medve piacot jelent. Ezt a kifejezést általában arra használják, ha egy részvény vagy szektor 20 százaléknál vagy annál is nagyobb mértékben esik. A 2008-as pénzügyi válság és 2020 márciusa óta nem volt ilyenre példa ezeknél a papíroknál. 

Az április különösen brutális volt. A növekedési index az elmúlt húsz év legrosszabb teljesítményét hozta össze – volt, hogy a NASDAQ Composite egy nap alatt 4 százalékkal zuhant. Az Egyesült Államokban az infláció márciusban 8,5 százalékra szaladt fel. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a várakozások szerint az idén 2,25 százalékpontnál is nagyobb mértékben emel kamatot. A dráguló hitelek megnehezítik a techszektor árbevétel-növekedésre alapozott üzleti modelljének a folytatását, így számos elemző gondolja úgy, hogy vége az elmúlt évtized sikersztorijának, az ágazat folyamatos szárnyalásának.

Az embereknek leesett, hogy a befektetés sokkal bonyolultabb annál, hogy a repülő taxiktól kezdve a karbonmentes hot dogig bármire elszórjuk a pénzt

– fogalmazott egy elemző.

Azzal, hogy a Fed felhagy a kötvényvásárlási programmal, ráadásul kamatot is emel, vége az olcsó pénz korszakának, annak az időszaknak, amikor a piacra ömlő likviditás befektetést keresett magának, s szinte bármit megvettek az emberek, ami növekedési kilátásokkal kecsegtetett.

A növekedési részvények hanyatlása talán a legjobban az Ark Innovation Fund teljesítményén mérhető le. A -Cathie Wood által alapított és vezetett befektetési alap ETF-jeinek az árfolyama április végén 48 százalékkal állt alacsonyabban, mint egy évvel korábban. A techpiac másik ismert szereplője, a Scottish Mortgage Trust 34 százalékkal zuhant. A Julian Robertson által alapított Tiger Managementből kiszakadt több kisebb alap, a „tigriskölykök” (Tiger Cubs) teljesítményét szintén megtépázta az elmúlt időszak.

Streaming
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A Goldman Sachs befektetési bank külön indexet hozott létre, amely a veszteséges techcégek árfolyam-alakulását követi. A mutató az idén csaknem 40 százalékkal esett. A bika piac idején, a Fed által biztosított likviditásbőség korában úgy tűnt, hogy a drágulásnak soha nem lesz vége. A növekedési papírok szinte folyamatosan túlteljesítették az alulárazott, olcsó értékrészvényeket.

Aztán az infláció, de főleg az erre válaszul adott jegybanki kamatemelési ciklus betette a kaput. Ennek hátterében a gyors növekedésre alapozó vállalatok üzleti modellje áll. Ezek papírjait ugyanis azért veszik, mert a befektetők azt feltételezik, hogy az árbevétel folyamatosan és gyorsan bővül. A modell szerint a nyereség kicsi vagy egyáltalán nincs, mert a forgalom lehető legnagyobb hányadát a jövőben az árbevétel növelésére fordítják. Így a cég értékét a várható cash flow jelenértéke határozza meg. Ha viszont inflációs környezet áll elő, s a jegybankok ezt visszafogandó kamatot emelnek, akkor a forgalom jelenértéke csökkenni fog, kevésbé lesz vonzó a részvény. Egy kamatemelési ciklus közepette ráadásul a központi bankok mozgástere szűkül egy esetleges válság idején. Az árazásokban ez is megjelenik.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható