Csak kis ideig bírta az övön aluli ütést: így reagált a forint az inflációs adatra
A vártnál is magasabb inflációs adat délelőtt csak kisebb mértékű forintgyengülést eredményezett – értékelt a VG-nek Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető elemzője, aki szerint a monetáris politikában változtatás nem várható, folytatódnak a kamatemelések, a korábbi kommunikációnak megfelelően kisebb lépésekkel. A KBC szakértője szerint pozitív lökést adhatna a forint árfolyamnak, ha sikerülne Magyarországnak megegyeznie a költségvetésbe betervezett EU-s források lehívásáról, amíg erre nem kerül sor, az euró/forint jegyzések a 380-400-as tartományban maradhatnak.
A további monetáris lépésekkel párhuzamosan várhatóan a rövid oldali kamatok is emelkednek, a vezető elemző szerint a nagy kérdés az, hogy mikor ér össze a kamatszint az inflációval, a KBC-nél már kisebb esélyt látnak a pozitív reálhozamokra 2022 második felében (korábban a piaci konszenzus ezt az év második felére valószínűsítette). A 10 százalék feletti infláció egy ponton túl már negatív hatással lehet a fogyasztásra is, áttételesen, s időben eltolva elméletileg visszafoghatja a hitelkeresletet is. Cinkotai Norbert azonban hozzátette, amíg a fogyasztói árindex magasabb az eszközfedezett hitelek kamatánál, addig érdemben nem kell számítani a hitelezés visszaesésével.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója arról beszélt a VG-nek, hogy a vártnál magasabb inflációs adat a kamatemelések folytatását indokolja, ebből elméletileg következhetett volna némi forinterősödés, a piac mégis ellentétesen reagált. A szakértő szerint az éves inflációs csúcs júliusra várható 12 százalékkal, de van ennél negatívabb elemzői prognózis is (13 százalékra is nőhet a fogyasztói árindex). Kiss Péter hozzátette, az inflációs kosárban szereplő termékek egy része kifejezetten érzékeny a gyenge forintra, ha másért nem, ezért lenne mindenképp érdemes megakadályozni a magyar deviza további gyengülését. Érdemi javulást hozhatna a forint árfolyamában az idei évre tervezett EU-s források sikeres lehívása, a dollárerősödés megtorpanása és általában véve a kockázatvállalási kedv visszatérése, ha ezek a feltételek teljesülnének, akkor akár a 370-es szintekre kerülhetnének az euró/forint jegyzések – véli az Amundi szakértője. Hozzátette, az extraprofit-adóról szóló bejelentés is eredményezhetett volna a jelenleginél erősebb forintárfolyamot.
A 10 százalék feletti inflációval párhuzamosan a rövid oldali kamatok is emelkedni fognak, áttételesen a hitelezést is visszafogva (amihez a zöld-jelzáloghitel program vége egyébként is hozzájárult), de nem csak a lakosság kamatköltségei emelkednek, hanem a vállalatok is legalább 8-9 százalékos forrásköltséggel számolhatnak forintban. A keddi bejelentések szerint az ÁKK megemelte az idei devizakötvény kibocsátási limitet, várhatóan 1,5 milliárd eurónak megfelelő forrást von be Magyarország. Kiss Péter ezzel kapcsolatban a VG-nek elmondta, ez a hír is eredményezhetne forinterősödést, abban az esetben, ha ezt a mennyiségű devizát nem a jegybanknál, hanem a piacon váltanák át forintra.
Az inflációs adat hatására a 10 éves referenciahozam tíz bázisponttal 7,24 százalékra emelkedett. A kötvénypiac előre elkezdte árazni a soron következő jegybanki kamatemeléseket – nyilatkozta a Reutersnek egy budapesti kötvénykereskedő. Délután két órakor az euró/forint jegyzés lendületből átvitte előbb a 390-es, majd a 391-es szintet.
