Negyed évszázados, de helyenként 40 éves inflációs csúcsok dőltek Európában, a legfrissebb adatok szerint júniusban, például Lengyelországban, vagy egy hónappal korábban az Egyesült Királyságban. Ezzel párhuzamosan régóta nem látott gyatra fél évet produkáltak a tőzsdei befektetések, a vezető amerikai index (S&P 500) több mint 20 százalékkal esett az év elejétől.

Az infláció húzza magával a kamatokat is, a befektetési tanácsadók pedig nem győzik megválaszolni a „mibe fektessünk ilyen környezetben” típusú kérdéseket. A magas inflációt hozó időszakokban a figyelem az egyébként kevésbé izgalmas osztalékrészvényekre irányul, amelyek között meglepően magas, kétszámjegyű osztalékhozamot kínáló befektetések is találhatók.

Az elemzők egyik aktuális kedvence az egyebek mellett a londoni tőzsdén kereskedhető, brit-ausztrál Rio Tinto bányavállalat. A szektor második legnagyobb szereplője idén a magas osztalékával és relatív alulértékeltségével hívja fel magára a figyelmet.

A londoni tőzsdén jelenleg 48 fontos áron kereskedett Rio Tinto befektetői a 2021-es nyereség terhére 8,5 font osztalékot vehettek fel részvényenként, amely a mostani árfolyam mellett 17,7 százalékos hozamot jelentett számukra.

 A vasérc drágulásán tavaly rekordösszegű, 21 milliárd dollár feletti nyereséget realizáló bányavállalat minden 5 dollár profitból négyet osztott vissza a részvényeseknek (a kifizetés évente két alkalommal történik, legutóbb áprilisban). A fenti összeg tartalmazott ugyan rendkívüli osztalékot is, de az alap osztalékkal számolva is 13 százalék feletti hozam adódik.

Hogy a 2022-es év után mennyi osztalékra lehet számítani, nem tudni, mindenesetre a Rio mérlege kifejezetten erős, a nettó készpénzállomány 2021 végén 1,6 milliárd dollár volt, míg például 5 éve még 4 milliárd dolláros nettó adósságot görgetett maga előtt a társaság.

A Rio részvények ugyanakkor az áprilisi osztalékfizetés óta lejtőre kerültek, az amerikai tőzsdén a szelvény leesése után még 75 dolláros árfolyamon forogtak, július első kereskedési napján viszont 60 dollárt sem adtak értük a befektetők.

Mindez látványosan alulértékeltté tette a Rio részvényeket, a 49 ezer főt foglalkoztató társaság piaci értéke 100 milliárd dollár alá csökkent, s a tavalyi egy részvényre jutó nyereség (közel 13 dollár volt az EPS) 4,6-szeresét tükrözi mindössze az árfolyam, amely így a 2021 novemberi mélypontjára tért vissza. Ez a 4,6-os P/E mutató különösen a bányatársaságokra jellemző 9,4-es rátára nézve mutat alulértékeltséget.

Spain, Andalucia, province of Huelva, Minas de Rio Tinto from a drone machine (Photo by DENIS-HUOT Michel / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP)
Fotó: DENIS-HUOT Michel / AFP

A társaság árbevételének kétharmadát teszi ki a vasérc értékesítés, a Hellenic Shipping News szakportál pénteki cikke pedig épp ezzel magyarázza az elmúlt időszak relatív gyengébb teljesítményét: míg tavasszal 160 dollár felett volt a vasért tonnánkénti ára, június végére viszont már csak 120 dollár.

Az árak visszaesése nem meglepetés, a vasért iránti kereslet nagymértékben függ a kínai acélgyárak igényeinek alakulásától, amely folyamatosan csökken az év első felére jellemző Covid-korlátozások, illetve az ingatlanszektor megtorpanása miatt (utóbbi nem újkeletű probléma, így vélhetően már beárazódott a részvényárfolyamba).

De nem bíztató a globális összkép sem, ha az infláció elleni harcban egyre agresszívebb kamatemelések miatt recessziós időszak jön, akkor az autóipar vagy az építőipar alapanyag igénye is megcsappanhat.   

Ugyanakkor van néhány hosszabb távú trend, amely segíthet a Rio-részvényeknek. A megújuló energiaszektorba történő beruházások, beleértve az elektromos járműveket, a töltőinfrastruktúrát, valamint a nap- és szélerőműveket támogatják a vas, az alumínium és a réz iránti hosszú távú keresletet. A Rio a lítium bányászatában is igyekszik kiépíteni jelenlétét, amelyet az elektromos járművek akkumulátorainak gyártásához használnak.  A lítium iránti kereslet szárnyal, a lítium-karbonát ára az elmúlt 12 hónapban több mint a négyszeresére emelkedett.