Sikeresnek nevezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kilenc éve indított Növekedési hitelprogramot (NHP) Patay Mihály a jegybank alelnöke a programról kiadott tanulmányfüzet bemutatójáról tartott sajtótájékoztatón. Értékelése szerint a programmal az MNB több szempontból is úttörő volt, ebből kettőt ki is emelt. Az egyik, hogy a jegybank meg tudta állítani a hitelezés drasztikus zuhanását (credit crunch), amit jól szemléltet, hogy
míg a régióban a 2008–2009-es gazdasági válság után a hitelezés nem állt vissza a válság előtti szintre, Magyarországon 15-20 százalékkal bővült.
A jegybank több tízezer vállalatot juttatott olcsó hitelhez, ezzel megakadályozta az akkori hitelpiac legnagyobb problémáját.
A másik fontos szempont az, hogy a jegybank megváltoztatta a saját szerepéről való gondolkodását, ennek köszönhetően például tavaly Európában elsőként indította el a monetáris szigorítás politikáját. Igaz, a válság után általában is újragondolták a jegybankok szerepét, azaz a neoliberális helyett nőtt a keynes-i megközelítés, az állam szerepe. Az alelnök úgy értékelte, hogy az NHP nagyon pozitív elemként vonul be a magyar gazdaságtörténetbe.
Úttörő kezdeményezést indított az MNB
A hivatkozott, A hitelezési fordulattól a zöld átmenetig című tanulmányfüzetet Pulai György, az MNB igazgatója és Oláh Zsolt, az MNB főosztályvezetője állította össze.
Mint Pulai György felidézte, az NHP indulásakor a jegybanknál még nem gondolták, hogy a kereskedelmi bankokkal ilyen hosszú, kilencéves együttműködés indul. A 2013 tavaszán bevezetett program nagyon újszerű és egyedi volt abból a szempontból, hogy konkrét, célzott hiteleket adott a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) akár tízéves futamidőre is.
A program adaptív volt, vagyis a feltételeit a fejlődése során az MNB mindig hozzáigazította a körülmények változásához, meghallgatva a kereskedelmi bankok tapasztalatait, javaslatait.
Magát a programot azért kellett elindítani, mert a 2008–2009-es válság után a kkv-k hitelállományának volumene a régió országain belül Magyarországon 75 százalékra esett. Hiába kezdődtek 2012-ben kamatcsökkentések, egy rendkívüli hitelezés indítására is szükség volt. 2013 nyarán, a program első szakaszában még a hitelkiváltások domináltak, azáltal csökkentek a kkv-k kamatterhei, de már megjelentek a beruházási hitelek is. „Ezzel követ dobtunk az állóvízbe” – mondta Pulai György. Ebben a szakaszban hétezer kkv jutott forráshoz. A bankok persze először a nagyobb ügyfeleiknek adtak pénzt, de jelentősen esett az egész kkv-szektor árfolyamkitettsége, hiszen 13 százaléknyi devizahitelt váltottak át kedvező kamatozású forinthitelre. A bankok ekkor már jobban harcoltak az ügyfelekért.
A fókuszban a beruházások
A program második, 2013 őszén indult hosszabb szakaszában a jegybank már 10 százalékban maximálta a hitelkiváltást, a fókuszba pedig a beruházási hiteleket helyezte. Behozta a programba a lízinget és a faktoringot is, így már a kisebb cégek is tudtak kedvező forrásból eszközöket vásárolni. Minden második beruházási nagysága tízmillió forint alatti volt. Darabszám alapján 57 százalékban már a mikrovállalkozások jutottak forráshoz, és csökkent a hitelezés földrajzi koncentrációja, amelyet a közép-magyarországi térségű túlsúlya jellemez. E szakasz végére nőtt a hitelállomány, és látszott, hogy indokolt a program fokozatos kivezetése.
Így a program harmadik szakaszában megjelentek az NHP-n kívüli hitelek. Ekkor csak beruházásra lehetett forráshoz jutni, de már devizában is. 14 ezer kkv jutott pénzhez. A nagy összegű és a rövid távú hiteleket a bankok adták. A hitelhez jutó mikrovállalkozások súlya 75 százalékra emelkedett.
Nem tett jót a szünet
2017 márciusa után lezárult a harmadik szakasz is, már nem volt szükség az NHP-re, ám az azt követő hosszabb szünetben visszaesett a hitelezés. Látszott, hogy szükség lesz fix kamatozású hitelekre. A kedvező kamatozású, háromévesnél hosszabb futamidejű NHP fixhez 2019 januárjától lehetett hozzáférni, a forrást 17 ezer kkv vette igénybe.
A konstrukció megvalósította a hozzá fűzött reményeket, nőtt a fix kamatozású hitelek részaránya.
Az MNB a koronavírus-járványra, illetve az azzal megjelent válsághelyzetre gyorsan ás átfogó módon reagált 2020 tavaszán az igazgató tájékoztatása szerint. Újból jelentősen kibővítette az NHP-t, lényegében minden olyan hitelt kínált, amilyet korábban is, például kedvező kamatú hitelkiváltást. Növelte a hitel felvételére jogosult vállalatok méretét, a hitel nagyságát húszmilliárd forintban, a futamidejét húsz évben maximálta. Negyvenezer kkv jutott megint forráshoz.
Az igazgató utólag úgy látja, hogy ez volt a válságkezelés egyik legfontosabb eszköze. Az NHP kilenc éve során a források több mint a fele a kereskedelembe, a mezőgazdaságba és a feldolgozóiparba áramlott. Sok hitel jutott az ingatlanpiacra, az építőiparba, a szállítás és a raktározás területére is.
Mint felidézte, az NHP Hajrá kivezetése előtt még volt két keretemelés, ugyanakkor a járvány már nem indokolta a program folytatását. 2021 végéig lehetett szerződéseket kötni. Ám 2021 október elején elindult a Zöld otthon program, az abban hozzáférhető források felét családi házak építésére, korszerűsítésére vették fel.
