Gyengén muzsikálnak idén a technológiai cégek a tengerentúli tőzsdéken, ennek ellenére a tech papírok továbbra is népszerűek és a legforgalmasabb részvények közé tartoznak.

Idén eddig több mint 31 százalékot esett a New York-i tőzsde mértékadó FANG+ indexe,

amelynek kosarában olyan ágazati reprezentánsok ülnek, mint a híres FAANG ötös, kiegészülve olyan versenytársakkal, mint a Bill Gates alapította Microsoft, a Peking által üldözött Jack Ma online piactere, az Alibaba, a kínai Google-ként emlegetett Baidu, a kaliforniai perifériagyártó Nvidia és az extravagáns milliárdos Elon Musk e-autógyártó Teslája. 

Hogy milyen erős éveket tudhat maga mögött ez a kiemelt indexkosár, az onnan is látható, hogy ötéves visszatekintésben még az idei piacomlást követően is 150 százalékot meghaladó az árfolyamplusz.

Közben ugyanezen a horizonton a széles piacot leképező S&P 500 bő 60 százalékos teljesítményt tudott felmutatni, de még a technológiai fókuszú Nasdaq is csak 85 százalékot.

Inside Google's $131 Million Boulder Campus, FAANG, faang
Fotó: Bloomberg / Getty Images

 

Úton-úfélen hallani, hogy elpártoltak a befektetők a növekedési részvényektől. Ez 

a sokat emlegetett rotáció, amikor a befektetők a növekedési részvényektől az értékalapú papírok felé fordulnak,

amit az inflációs környezetben emelkedő kötvényhozamok katalizálnak. A mechanizmus elég egyszerű. Amíg ugyanis a technológiai szektor növekedési papírjai távoli időpontban ígérnek magas profitot, addig az értékalapú vállalatok jelen időben termelik a casht. Márpedig ha magasak a hozamok, akkor megnő a pénz jelenértéke, s az időben előrehaladva egyre nagyobb hatása van a diszkontfaktornak. Ebből talán az is következhetne, hogy a FAANG-részvények most kevéssé népszerűek, mint korábban. Ám 

a tőzsde nem csak a világ legnagyobb kaszinója, de egyúttal a legszórakoztatóbb játékterem is, ahol állandó vendég a meglepetés.

Valóban meglepők az idei forgalmi adatok, a FAANG-papírok iránti érdeklődés általában nem csökkent, sőt az idén 62 százalékot zuhanó Netflix eddigi forgalma 170 százalékkal múlja felül a tavalyit, az 53 százalékot szánkázó Meta (Facebook) pedig 70 százalékkal nagyobb volumenben forog – mondta a VG-nek Józsa Bence, az Equilor elemzője. Hozzátéve: 

a Facebook esetében egyértelmű, hogy most viszonylag olcsó, hiszen 16,4-es előremutató P/E- (árfolyam/nyereség) rátával forog, ami egy növekedési cég esetében kifejezetten alacsonynak mondható.

Daily Life And Economy In Poland
Fotó: NurPhoto / Getty Images

 

Mikor vegyünk FAANG-részvényt?

Persze sok a baj a Meta háza táján, hiszen akármilyen vonzó is a virtuális valóságépítés, egyelőre azt sem tudjuk, hol tart az építkezés, azt meg pláne nem, hogy mikor fordul termőre a dollármilliárdokat égető beruházás. Aztán az Apple adatvédelmi szabályai is megnehezítik a Facebook-hirdetések célzását, miközben a recessziós félelmek a reklámköltések visszavágásával fenyegetnek, s a kínai versenytárs TikTok példátlan népszerűsége is nyomasztóan hat. De mégiscsak él a remény, hogy beérnek a gyökeres átalakítások, jó hír az Instagram új funkciója, s 

mi lehet komolyabb érv egy részvény vásárlása mellett, mint az relatív olcsósága.

Az elemző szerint a kiemelkedő forgalom arra utal, hogy az egymásnak ellentmondó hírek rángatják a piacot. És 

korántsem biztos, hogy láttuk már az árfolyamszakadék alját.

Még több a kérdőjel a Netflix esetében, amelynek kapitalizációja szinte leolvadt idén, ráadásul, a streamingpiacon különösen éles a verseny. Nem csak az olyan hagyományos kihívókkal kell számolni, mint az európai gyártását felszámoló HBO vagy a hirdetésekkel támogatott verziót még idén inditó Walt Disney. De lejtőn a Metro Goldwyn Mayert bekebelező Amazoné s az Apple is. Ugyanakkor ígéretes az új játékplatform, sokat hozhat a konyhára a Microsoft partnerség, s nyomában a reklámokkal támogatott változat, ahol a hírek szerint megkérik majd a hirdetések árát. Ám a Walt Disney, amely pénzt nem kímélve toborozza az előfizetőket, vagy az Amazon, amelynek a streaming csak egy kisebb lába, akár veszteségesen is tolhatja egy darabig az üzletet, de ugyanezt a Netflix nem mondhatja el magáról. Arról nem is szólva, hogy 

a piac még korántsem árazta be azt a recessziós hatást, amikor a háztartásoknak választaniuk kell, hogy melyik streamingszolgáltatást tartják meg.

Más szóval, bár a Netflix is viszonylag olcsó, de még nem kell rohanni bevásárolni.

A magyar befektetők hagyományosan kedvelik a FAANG-részvényeket. A hazai ügyfeleik kedvenc külföldi papírjai továbbra is a Meta (Facebook), az Apple, a Microsoft, az Amazon és az Alphabet (Google). Ami azzal is magyarázható, hogy a korábban túlhájpolt tech piac árazása most még vonzóbb, s a mélybe süllyedő, mégis értékesnek tartott részvények közül lehet válogatni.

Miért FAANG, miért nem mindjárt Manna?

Komoly identitásválságot okozott a rajongóknak a Facebook átalakítása, amelynek jelentős látványeleme volt a Meta név bevezetése, mely a tőzsdei tickert is átrajzolta. Sokan a Twitteren is rendkívül népszerű, fiatalos részvénykombináció, a FAANG végét jósolták. Ugye a Facebook, Amazon, Apple, Netflix, Google ötös fogat kínálta a szójátékot a BIG TECH cégcsokorra. Ami az először parkettre merészkedőknek talán kőbe vésettnek tűnhet, hogy egy közösségimédia-platform, egy online piactér, egy klasszikus okoseszköz-gyártó, egy tartalomszolgáltató és egy keresőmotor árfolyammozgása képezi le ezt a fontos piaci sarkot. Valójában a fiatal ágazatnál is újszerűbb találmány a betűszó, mely zsenge kora ellenére is átesett már változáson. 

Az alapkifejezést, még FANG formájában Jim Cramer, a CNBC beszédes című, Mad Money műsorának házigazdája hozta divatba 2013-ban,

amikor már a Facebook, az Amazon, a Netflix és a Google dominálta a piacot. Érdekes módon a legkorábban alapított Apple kezdőbetűjét csak 2017-ben illesztették be, innen datálható a FAANG. Ám ez alig módosított a hangzáson, legfeljebb egy kis hangsúlybeli eltolódást hozott. Az első komoly válságot 2015-ben élte át a betűszó. Amikor a Google anyavállalata Alphabetre váltott. De nem hiába mondják, hogy a vállalatok óvodás módjára ragaszkodnak a beceneveikhez, az Alphabetet a Nasdaqon máig GOOGL tickerrel jegyzik.

A tőzsdekutatók nemcsak a részvény értéke és kedveltsége között találtak számszerűsíthető összefüggéseket, de egy 2016-os tanulmány szerint

a szimbólum kiejthetősége is fontos szempont. Így az Apple (AAPL) vagy az IBM (IBM) tickere nyerő,

míg mondjuk, a Nordstorm luxusáruház JWN jelölése a New York-i tőzsdén, harmatgyenge a szakértők szerint. Egy korábbi, 2009-es kutatás arra jutott: 

a legjobb dolog, ami a tőzsdei bevezetés során történhet egy vállalattal, ha „okos és beszédes” tickert akasztanak a nyakába.

Sajnos, a kutatások még a Facebook átnevezése előtt zárultak, így nincs megalapozott felmérés a META ticker hatására. De legalább a FAANG kombinációban megmaradt a Facebook. Igaz, időközben a piaci mozgások csúnyán aláásták a BIG TECH pozícióját. Amiben talán a névváltásoknak is lehet szemernyi szerepük.