Üssük be kísérletként a Twitteren azt, hogy Zoltán vagy Zoltan, és végezzünk egy keresést, nem a hírfolyamban, hanem a top posztok közt. Meglepő eredményre jutunk, és a kísérlet egyben megmutatja, mekkora ismertségre és tekintélyre tett szert a nyugati hagyományos és közösségi médiában egy honfitársunk.
Pozsár Zoltánról, a Credit Suisse magyar születésű New York-i stratégájáról van szó.
A keresésre előjön ugyan pár poszt Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkártól is, a többi azonban szinte kivétel nélkül Pozsárhoz kapcsolódik. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a nemzetközi és főleg az amerikai sajtóban rendkívül felkapott közgazdász nyeri a Zoltánok versenyét. A Pozsárt ugyanis többnyire már oda sem írják, simán úgy emlegetik, hogy Zoltan, és ebből a célközönség már tudja, kiről van szó. Pozsár dolgozatait a Twitteren rajongói csoport is népszerűsíti.
Hasonló mutatványra szinte senki nem képes a nyugati közösségi médiában: nem mond semmit a Powell nélkül a Jerome, a La Garde nélkül a Christine, a Von der Leyen nélkül az Ursula, az Orbán nélkül a Viktor, (Joe) Bidenről nem is beszélve. Még tán Olaf (Scholz) áll a legközelebb Zoltánhoz (bár messze lemaradva), akinek a keresztneve hasonlóan ritka Nyugaton, bár nem annyira. Egyetlen keresztnevet találtunk, amely ebben a tekintetben veri Pozsárt: a Vladimir.
Van, amiben Vladimirt is veri
Ennél még tovább is megy Pozsár hírnevének különlegessége. A Financial Times szerint előfordult már, hogy egy-egy nagy formátumú pénzembert, legalábbis korlátozott körben, simán a keresztnevével azonosítottak, ilyen volt például Larry Fink. Olyan azonban még nem volt, akinek saját hashtagje (a témaazonosító # jel) lett volna a keresztnevéhez. (Hozzátesszük: ezt Vlagyimir Putyin se tudta utánacsinálni.)
Amikor csak Pozsár Zoltán kutatást tesz közzé, a Twitter pénzügyi vonalai felizzanak #Zoltan legutóbbi bejegyzésére (the latest #Zoltan ) – írta le a jelenséget az FT.
A Zoltán név tehát a pénzügyi életben tájékozott körökben igen ismert, és akik követik a #Zoltan témát, azzal is tisztában vannak, hogy magyar szakemberről van szó. Pozsár ugyanis a jegyzeteiben visszatérően tesz utalásokat magyarországi alapélményeire, a magyar történelemre és gazdasági folyamatokra. A tanulmányait pont az teszi érdekessé az amerikai olvasók számára, hogy többdimenziósak, az egyszeri, aktuális eseményektől elemelkednek, földrajzi és történelmi értelemben kitekintők.
Azt, hogy magyar, tehát tudják. Hogy a nevét ki tudják-e ejteni, arról legközelebb szeptember 6-án győződhetünk meg, a Bloomberg népszerű Odd Lots podcastsorozatának élő felvétele során. Az esemény beharangozóján illemtudóan a Pozsár Zoltán név szerepel, de ha csak annyit írnak, hogy Zoltán, a nézők akkor is megérkeznének.
Pár Zoltán-sláger
Pozsár Zoltán vitákat generáló tanulmányait – bár nem teljeskörűen – a nemzetközi pénzügyi sajtóhoz hasonlóan a Világgazdaság is nyomon követte az év elejétől, hiszen kikerülhetetlenekké váltak.
Legutóbb azt fejtegette, hogy az elmúlt évek geopolitikai földcsuszamlása – hiába állította 2 százalékra az inflációs célját a Fed és az EKB is – hosszabb távra is a magas inflációnak ágyazott meg az Atlanti-óceán két partján, miután a Chimerica és az Eurussia geopolitikai blokknak vége, és helyettük megszületett a Chussia, Peking és Moszkva összeborulása.
Már egy hónapja is azt pedzegette – az amerikai kötvénypiacon uralkodó felfogással szemben –, hogy az strukturális problémává vált, és L alakú, azaz a vártnál mélyebb és hosszabb recesszióra kell számítani a Fed kamatemelései nyomán.
Korábban arról is írt jegyzetet, hogy számos szűk keresztmetszet fenyegeti az ukrajnai háború és a szankciós politika következtében a nyugati világ hozzáférését a nyersanyagokhoz, illetve arról , hogy az orosz befagyasztása az elgondoltnál nagyobb zűröket okozhat a piacokon.
