Kilőtt az infláció, kilőtt a forint is, újabb rekord is jöhet

Nem hajszálnyival a 20 százalékos lélektani határ alatt, hanem ennyival felette volt a szeptemberi éves infláció – ami nem egy lényeges eltérés az elemzői konszenzustól –, a forint gyengülése azonban mindenképpen várható volt a keddi adatközlés után.

A globális infláció felpörgésének tavalyi kezdete óta fontos tényező a devizaárfolyamokban, hogy hol mennyire emelik kamataikat a jegybankok, karbantartva a reálkamatot, azaz azt a kamatot, amely a megtakarításokon elérhető, miután megcsapolta őket az infláció.

Árfolyamjelentéseinkben visszatérően elmondjuk azonban, hogy a jegybanki kamatszint csak az egyik tényező, az európai devizákat ezenkívül erőteljesen befolyásolják az olyan faktorok is, mint a dollár karizmája vagy a háború és az energiaválság hírei, amelyek különösen Európában duzzasztották fel erőteljesen az árakat, emellett elrontották a külső fizetési mérlegeket és nyomást helyeztek az államok költségvetéseire, sőt hitelminősítéseire is. Ezt Varsó és Budapest esetében fokozza a Brüsszelből érkező politikai nyomás is az uniós pénzek érkezése elé gátat állító jogállamisági vita ürügyén.

Mindezek közül a forint számára ezen a héten előbb a háború eszkalálódásának hírei okoztak fájdalmat – amelyekhez hozzáadódik a téli energiabiztonságra továbbra is kockázatokat helyező uniós gázársapkavita –, kedden pedig egyértelműen az inflációs adatok.

Amint a számok a helyi devizapiac nyitásával egy időben megjelentek, a forint a 426,26 környéki szintekről a 428,4 régiójába gyengült az euró ellenében. Voltak ennél a hetekben nagyobb mozgások is – egy hónapja még 396 környékén jártunk –, de a forint a 428,5-en túl hétfőn elért rekordmélypontok felé közelít, és egyelőre nem látszik olyan tényező, amely megakadályozná, hogy újra elérje.

A 20,1 százalékos magyar éves infláció – amelyet a rezsicsökkentés jótékony hatásainak kényszerű mérséklése lökött feljebb –, a legmagasabb a régió nagyobb gazdaságai között. A lengyel infláció szeptemberben 17,2 százalékra gyorsult, a cseh 17,2-ről 18 százalékra emelkedett a szintén kedden publikált adatok szerint, a román adatot még nem ismerjük, de augusztusban 15,32 volt, az eurózónatag Szlovákiáé pedig 14 százalék.

A dollár a délelőtti órákban visszavonulóban van az euró ellenében, erről az oldalról tehát nincs többletnyomás a régió devizáin, de támogatás sem, hiszen az euró továbbra sincs messze a több mint két évtizedes mélyponttól. A zloty árfolyama a papírformának megfelelően meglehetős lojalitással követte az euró mozgását kedden.

Árt-e a forint?

A forint gyengülése az import megdrágításával akár hozzá is tehet az inflációhoz.

– kommentálta a keddi adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Ha tartósan a mostani gyenge szinteken marad a jegyzés, akkor jövőre az éves átlagos infláció akár a 16 százalékos szintet is megközelítheti – tette hozzá.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint azonban, ahogy az várható volt, az árak augusztusi havi emelkedéséért teljes egészében a rezsi és az élelmiszerárak megugrása volt a felelős.

Jó hír is lehetne, hogy a szolgáltatások árindexe még csökkent is – azaz az infláció „önmaga ellen fordul”, a magas árak miatt visszaeső fogyasztásra árcsökkentésekkel reagálnak. Csakhogy  a csökkenés az utazás, vendéglátás szolgáltatói körben történt, és szezonális, azaz ideiglenes hatás is magyarázhatja.

Ami a gyenge forint következményeit illeti:

sőt éves összehasonlításban már csökkenés volt megfigyelhető – írta Kiss Péter.