Zsinórban a második hónapban döntött úgy a lengyel jegybank monetáris bizottsága, hogy változatlanul hagyja az irányadó kamatlábat, mivel – mint indokolták – a monetáris szigorítás eddigi „jelentős” mértéke is segíthet visszafogni az elmúlt 26 év legmagasabb inflációját.

Fotó: Narodowy Bank Polski

A központi bank döntését, amely szerint a referencia-kamatlábat 6,75 százalékon tartják, a szokásosnál órákkal hosszabb ülés után jelentették be, 

mivel a Bloomberg információi szerint ádáz vita robbant ki a kérdésben a döntéshozók között. 

A közleménnyel egyidejűleg közzétett jegybanki előrejelzések szerint a gazdaság jövőre erőteljesen lassul, és az valószínűleg csak 2024-ben térhet vissza a 10 százalék alatti értékre. Adam Glapinski jegybanki kormányzó elmondta, hogy a novemberi előrejelzések ismeretében döntik majd el, végleg lezárják-e a kamatemelések sorát.

„A központi bank úgy látja, hogy az infláció csak 2025-ben éri el a célértéket, és a növekedési kockázatokra tekintettel változatlanul kell hagynia a kamatot” – mondták a Bank Pekao elemzői.

Nem lesz további kamatemelés, bár a jegybanki nyilatkozat szokás szerint nyitva hagyja a kiskaput

– tették hozzá.

A kamatdöntő testület vitája az elmúlt hetekben egyre hevesebbé vált. 

A Glapinski táborához tartozó tagok úgy vélik, hogy az egy éve tartó agresszív kamatemelési ciklus elegendő az árnövekedés megfékezéséhez, a tíz főből álló monetáris tanács hangos kisebbsége ugyanakkor további szigorítást szorgalmaz.

Az infláció csak fokozatosan tér majd vissza a célértékhez a gazdaságot érő és a hazai monetáris politika által továbbra is kezelhetetlen sokkok mértéke, illetve tartóssága miatt 

– áll a varsói központi bank ülést követő nyilatkozatában. 

Eközben a kormány legutóbbi jelzései szerint az energiaszolgáltatást terhelő ideiglenes csökkentését valószínűleg az év végén kivezetik, ami az árak újbóli megugrásához vezethet.

Ludwik Kotecki monetáris bizottsági tag előrejelzése szerint a kedvezmény eltörlése februárra 24 százalékos inflációt eredményezhet, bár Mateusz Morawiecki miniszterelnök ellensúlyozó intézkedéseket is ígért az árak féken tartása érdekében.

Az eddigi kamatemelések Lengyelországban szinte teljesen felszámolták a jelzáloghitelek és más hosszú lejáratú kölcsönök iránti keresletet.

A központi bank negyedik negyedévi hitelezési felmérése szerint 

a bankok jelezték, hogy tovább szigorítják a hitelfeltételeket, és így a hosszú lejáratú vállalati hitelek iránti kereslet jelentős visszaesésére számítanak, azaz a beruházásokat gyakorlatilag a földbe döngölik.

A kamatemelés elmaradását követően szerdán az euró/zloty a reggeli 4,69-ról 4,71-ra nőtt, miközben a lengyel deviza egy egységéért délelőtt még több mint 86 forintot, este pedig már egy forinttal kevesebbet kellett adni. 

Sarkon fordult a forint a kormányinfó közben, már nem akar áttörni

Az euróért most 404-405 forintot kell adni, egyelőre várat magára a 400-as alatti szintek visszatérése.