A járvány idején a piac kedvencei lettek a nagy technológiai cégek, nem véletlenül: a korlátozások, lezárások miatt kényszerűen otthon ülő fogyasztók kereslete megnőtt minden iránt, ami a távközléssel, internettel kapcsolatos. A nagy jegybankok eközben ontották a pénzt eszközvásárlási programok formájában, a pénz pedig fűtötte a részvényárakat. 

The trademark of Apple Inc. is seen in Shibuya Ward, Tokyo on May 29, 2022. Apple Inc. is an American multinational technology company that specializes in consumer electronics, software and online services headquartered in Cupertino, California, United States. Apple was founded as Apple Computer Company on April 1, 1976, by Steve Jobs, Steve Wozniak and Ronald Wayne. The company developed computers featuring innovative graphical user interfaces, including the original Macintosh.( The Yomiuri Shimbun ) (Photo by Norikazu Tateishi / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
Az Apple-nek ezúttal Kína zéró-Covid-politikája vitt be mélyütést.
 Fotó: Norikazu Tateishi / The Yomiuri Shimbun via AFP

A nagy kedvencek teljes piaci kapitalizációja áttörte a bűvös ezermilliárd dolláros szintet, némelyikük még a dupláját is. A szakadatlan emelkedés azonban tavaly év végén a járvánnyal és az eszközvásárlási programokkal együtt véget ért. Megjelent az gyorsan növekednek a kamatok, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pedig már gőzerővel vonja vissza az eszközvásárlási programok során a piacra bocsátott fedezetlen pénzt.

Minden adott így a korábbi nagy kedvencek árfolyamának csökkenéséhez, most azonban látszik, hogy immár a fundamentumokkal, 

a cégek profittermelő képességével is gondok lehetnek. 

Az Apple és a Google anyacége, az Alphabet részvényei múlt héten nagyobbat zuhantak, mint a járvány elején tapasztalt pánik óta bármikor. Az Apple esetében ez 11,2 százalékos csökkenés, míg a Google 10,1 százalékot vesztett értékéből a héten. 

Az Apple eddig viszonylag jól bírta a medvepiacot: a csúcshoz képest értékének kicsit több, mint 20 százalékát veszítette el, de még mindig a járvány előtti rekordérték csaknem kétszeresén forog, míg a Google a csúcshoz képest 45 százalékkal van lejjebb, a járvány előtti rekordárat pedig már csak nagyjából 15 százalékkal haladja meg.

 

Az Apple esetében most az indokolja az aggodalmakat, hogy egyrészt a cég elbocsátásokra készül, ami vélhetőleg a vártnál szerényebb értékesítésekkel függhet össze, másrészt komoly gondok jelentkeznek beszállítói oldalon: az elektronikai bérgyártó cég, a Foxconn egyik kínai gyárának működését korlátozták a kínai zéró-Covid-politika miatt, és ez jócskán lelassíthatja az iPhone 14 típusú okostelefonok szállítását. Az Apple számára a kínai gyártás eddig kiemelkedő profitforrás volt, hisz itt az alacsony gyártási költség párosult a magas fogyasztói árral, ami igen szép profitmarzsot eredményezett.

A gyárleállás miatt a karácsonyi szezonban meghosszabbodhat a várakozási idő a szeptemberben megjelent legújabb telefontípusok esetében, ami súlyos érvágás. De még nagyobb problémát okozhat a cég és a részvényesek számára, hogy a kínai gyártás innentől kezdve egy bizonytalansági tényező lehet, márpedig az érintett üzem gigantikus: mintegy 200 ezer embernek ad munkát, pótlása nem lenne egyszerű feladat. A tajvani Foxconn-nak Kínában és Indiában vannak gyárai, és a cég az iPhone-gyártás 70 százalékát adja globálisan.

 

A Google esetében nincs ennyire konkrét probléma, azonban a globális reklámpiac szűkül a recessziós félelmek miatt, márpedig a cég döntően a reklámbevételekből él. Két nagy tech cég, az Amazon és a Facebook kétségkívül lényegesen gyengébben teljesített, óriási értékvesztést szenvedtek el az elmúlt időszakban. Ám az Amazon esetében sosem volt meg az a kiemelkedő profit, amelyet a magas ár indokolt volna, a Facebooknál pedig kifulladt a növekedés.

Az óriáscégek részvényeinek eladását ösztönözheti, hogy a nagyobb részvényesek, alapok rengeteg pénzt kapnak értük összességében, hisz ezek a legnagyobb kapitalizációjú cégek. Márpedig a pénz átvándorol a kötvénypiacra, hisz a hozamok alaposan megemelkedtek és vonzók lettek (az amerikai tízéves állampapír esetében 4 százalék feletti a szint), ráadásul van bőségesen kötvénykínálat, hisz a Fed havi 95 milliárd dollár értékben csökkenti a kötvényállományát.