A jövő évi kockázatokat három fő tényező köré csoportosíthatjuk: az európai és háború kérdésköre, a koronavírus-járvánnyal szembeni kínai zérótolerancia feloldása, valamint az amerikai jegybank, a Federal Reserve kamatpolitikája – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Szerinte az idő múlásával a piacok számára az orosz–ukrán háború szürke háttérré mosódott össze. Persze ha jelentős változás következik be – tűzszünet, békekötés, egy komolyabb, esetleg nukleáris eszkaláció –, akkor ismét élesebbé válnak a kontúrok, és a figyelem középpontjába kerülhet a konfliktus. 

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint Németországot és Olaszországot is fenyegeti

Az Amundi várakozásai szerint a következő év második felében megnyílhat a lehetőség egy tűzszünetre – ehhez 35 százalékos valószínűséget rendelnek. E szcenárió szerint a felek békekötési hajlandósága attól válik realitássá, hogy a második fél évben mindkét fél támogatása lecsökken, erőforrásaik kimerülnek. Oroszország esetében a katonai képességek, az ellátmány, a finanszírozási képesség, valamint a katonák harci morálja kerülhet kritikus mélypontra. Az ukránok számára a nyugati támogatás esetleges – belpolitikai okokra visszavezethető – csökkenése a legfontosabb tényező, ha ez bekövetkezik, Kijev is nyitottabbá válik egy tűzszünetre.  

Nehéz tél és sekély recesszió

Európára nehéz tél vár, Németországot és Olaszországot recesszió fenyegeti, az EU döntéshelyzetbe kényszerülhet: vagy a belső gazdaságot támogatják, vagy az ukrán ellenállást. „Ebben a helyzetben nagy a valószínűsége annak, hogy a politikusok a hazai gazdaságot választják, s ez nyomás alá helyezheti jövőre Kijevet, hogy tárgyalóasztalhoz üljön.” Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor mindez pozitív hátszelet jelent majd a piacoknak.  

A világgazdaságra leselkedő második nagy kockázat a kínai  

Novemberi előrejelzésünk szerint az a stabilitás jeleit mutatja, és noha nagy felpattanásra nem számítunk, de az összeomlást elkerüljük. 

Az Amundi arra számított, hogy Peking csak valamikor jövőre, az év közepe táján adja fel zérótolerancia politikáját, ez azonban már az elmúlt hetekben bekövetkezett. 

A kínai nyitás javítja az eurózóna kilátásait, főleg a német lódulhat meg. 

Az öreg kontinens azonban továbbra is energiaválsággal küzd, így jövőre is 100–150 euró között ingadozhat a gáz megawattóránkénti ára az amszterdami gáztőzsdén, mivel az orosz kínálatot nehéz lesz helyettesíteni rövid távon.  

Sekély recesszióra számítunk az eurózónában, jövőre 0,7 százalékkal csökkenhet, majd 2024-ben már 1,1 százalékkal emelkedhet a A tél folyamán láthatjuk a visszaesés mélypontját: az idei negyedik és a jövő évi első negyedévre várunk csökkenést az eurózóna teljesítményében.

A válságot Németország és Olaszország sínyli meg a legjobban, a francia és a spanyol gazdasági növekedés pozitív tartományban maradhat. A németeken segíthet a korábbi kínai nyitás, Róma azonban továbbra is recessziós fenyegetéssel kénytelen szembesülni. Ez utóbbit felerősíti az Európai Központi Bank (EKB) kamatpolitikája. Christine Lagarde, az EKB elnöke nagyon szigorú hangot ütött meg legutóbbi sajtótájékoztatóján: 

Várakozásaink szerint legalább még két 50 bázispontos kamatemelésre lehet számítani a jegybanktól, így jövőre 3 százalékra emelkedik az irányadó kamat az eurózónában.

Sikerrel járhat a Fed

Az Egyesült Államokban viszont megvalósulhat a gazdaság biztonságos földet érése, a soft landing. „Elkerülhetőnek gondoljuk a recessziót” – mondja az Amundi befektetési igazgatója. Az amerikai GDP jövőre 0,8 százalékkal nőhet, majd egy évvel később ez az ütem 0,6 százalékra lassul. „Úgy látjuk, hogy a fogyasztás jól tartja magát, a viszonylag feszes marad.” 

Emellett a Federal Reserve nem lesz kénytelen olyan mértékben emelni a kamatszintjét, hogy az recessziót idézzen elő. 

A központi bank legutóbbi ülését követően a jegybankárok előrejelzéseinek mediánja „elérte korábbi várakozásainkat – 2023 márciusára az 5-5,25 százalékos szintre emelkedhet az irányadó kamatsáv”. Ezt várhatóan jó darabig tartja is a Fed, majd az év végén adhat jelzéseket arra vonatkozóan, hogy ha megvalósulnak az inflációs várakozásai, mérsékelheti a rátát. 

Összefoglalva tehát, a világgazdaság három meghatározó szereplője közül

az USA-ban elkerülhető, Európában viszont jókora a kockázata a recessziónak. 

A kínai GDP az Amundi várakozásai szerint az idén 3,2, jövőre 4,5 százalékkal bővülhet. „Ez szokatlanul alacsony növekedési ütem arrafelé, de kevés olyan ország lesz, amely ilyen mértékű gazdasági növekedést könyvelhet majd el.” Az ázsiai óriásnál azonban kockázatot okoz, hogy a várhatóan jócskán megnövekvő számú megbetegedéseket miként tudja majd kezelni az egészségügyi rendszer és az infrastrukturális háttér. 

Csak óvatosan a részvényekkel!

Az európai gazdasági növekedés lanyhulását, az EKB kamatemeléseit figyelembe véve „óvatosabbak vagyunk az európai részvényekkel kapcsolatban”. Az az Egyesült Államokban már csökkenésnek indult, közeleg a kamatemelési ciklus vége. Így

a kötvények ismét vonzóvá válnak, újra betölthetik diverzifikációs funkciójukat a portfóliókban. 

A jövő év nem annyira az inflációról, sokkal inkább a recessziós félelmekről szól majd, ebben a környezetben jól teljesíthetnek a kötvények. „Úgy gondoljuk, hogy a továbbra is magas bizonytalanság miatt egyelőre globálisan érdemes felülsúlyozni ezeket, főleg az USA-ban, Európában a biztonságosabb, például a német állampapírokat és a jó minősítésű vállalati kötvényeket – szemben a részvényekkel.”  

Régiós metszetben nézve az amerikai piacot preferáljuk a többivel szemben, ezt a dollár erősödése is alátámasztja. 

Amint a következő két negyedév általunk várt profitcsökkenését, illetve a gazdaság lassulását beárazza a piac, el lehet kezdeni óvatosan növelni a kockázatvállalást, nagyon odafigyelve arra, hogy a Fed mikor áll le a kamatemeléseivel. „Véleményünk szerint az első negyedév végén elérkezik a kamatemelési ciklus vége. Ha ez bekövetkezik, érdemes lehet a részvénypiaci súlyt növelni, nyitni az Amerikán kívüli részvénypiacok felé, a ciklikus, kisebb kapitalizációjú és a fejlődő piaci papírok közül válogatva.” 

„Szektorszinten nézve jelenleg defenzív pozícióban vagyunk, a gyógyszeripar, a közszolgáltató cégek, az általános fogyasztási javak gyártói felülteljesíthetnek 2023 első fél évéig.” A gazdasági környezet fordulásával azonban képbe jöhetnek a ciklikus szektorok, így például az iparvállalatok, a nyersanyagtermelő- és az energiacégek.  

Erőre kaphat az euró és a forint

A következő hónapokban a dollár erősödésére számítunk még, a Fed kamatcsúcsa után azonban újra erőre kaphat az euró. A zöldhasú gyengülését látva az Amerikán kívüli, fejlődő piacokat lehet érdemes felülsúlyozni. A forint árfolyamát alapvetően befolyásoló tényezők közül kockázat volt az uniós pénzekről szóló megállapodás. Ennek megtörténte után „nagy kő esett le a befektetők szívéről”. 

A jelenlegi szinteken álló forint tükrözi az uniós forrásokról szóló megállapodás létrejöttét, a következő időszakban ismét a külső tényezők mozgathatják leginkább az árfolyamot.

Ezek közül a két legfontosabb a dollár árfolyamalakulása, illetve a folyó fizetési mérleg hiánya. „Ha az amerikai fizetőeszköz ismét erősödik, az gyengítheti a forintot, de már nem az idén látott mértékben.” A fizetési mérleg hiánya az energiaáraktól függ, ha beválik a gázársapka, és csökken az energiahordozó ára, akkor a külső hiány kevésbé romlik. „Nagy kérdés, hogy mi lesz erre az orosz válasz, az olajársapka esetében Moszkva már jelezte, hogy felül kell vizsgálni a szerződéseket.” 

Összességében óvatos optimizmussal tekintünk a jövő évre a forintpiacon.

Az idén év végén az illikvid piacon lehet még nagyobb csapkodás, jövőre azonban enyhe erősödésre számítanak – már ha bejönnek az alapforgatókönyvek. 

Várakozásaink szerint Magyarországon az infláció januárban tetőzik, 26 százalék feletti szinten. 

„Becsléseink szerint az üzemanyagár-sapka elengedése 2-2,5 százalékponttal növeli a fogyasztói árindexet, ennek kétharmada a decemberi inflációban már megjelenik, egyharmada átcsúszik a következő év első hónapjára.” Ezt követően lassan csökkenhet a fogyasztói árindex, 2023 végére akár 10 százalék alá is.