Japánban még jó darabig maradhatnak a negatív kamatok, és a bankárok nemigen számítanak profitnövekedésre. Eszerint árnyékra vetődtek a befektetők, amikor arra hírre, hogy a tokiói jegybank a tízéves irányadó hozamingadozásának célsávját szélesítette, a múlt héten átlagosan 13 százalékkal hajtották fel a pénzintézetek tőzsdei kurzusát.

Fotó: AFP

 

A bankárkörökből kiszivárgó vélemények szerint a banki nyereség mindaddig nem fog érdemben emelkedni, amíg a Bank of Japan (BoJ) a negatív tartományban tartja az alapkamatot, amelynek mértéke 2016 óta változatlanul mínusz 0,1 százalék. 

A kereskedelmi banki vezetők szerint azonban a BoJ valószínűleg a közeljövőben sem emel kamatot – még az áprilisi jegybanki kormányzóváltás után sem –, hacsak nem egy kívülálló személyt választanak az intézmény élére. A jelenlegi vezetés ugyanis ragaszkodik a jelenlegi politikához – tették hozzá.

A Bloomberg által megkérdezett elemzők többsége a BoJ veteránjait tartja a legesélyesebbnek a posztra, a listát Maszajosi Amamija jelenlegi kormányzóhelyettes és Hirosi Nakaszo korábbi kormányzóhelyettes vezeti.

A központi bank ugyanakkor a halogatással azt is kockáztatja, hogy végleg elveszíti a kamatemelés lehetőségét, ha a világgazdaság jövőre erőteljes lassulásba vált

– figyelmeztetett az egyik szakértő.

Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan kormányzója hétfőn azt hangsúlyozta, hogy a kötvényhozam-szabályozás legutóbbi finomítása 

nem a monetáris lazításból való kilépés kezdetét jelenti, hanem csupán fenntarthatóvá és súrlódásmentessé kívánják tenni az eddigi politikát.

A japán bankárok véleménye élesen eltér a befektetők és stratégák optimizmusától, akik a jegybank lépését egy gyökeres fordulat előfutárának tekintették. A Goldman Sachs szerint például megnőtt a valószínűsége a negatív kamatlábak kivezetésének.

A Morgan Stanley stratégái is úgy vélték, hogy a lépés pozitív a banki bevételek és a részvényesi érték szempontjából, 

sőt a szektort egyenlő súlyról túlsúlyra minősítették fel.

A Mizuho Bank becslései szerint a hitelezési és piaci műveletekből származó nyereség évi 35 milliárd jennel (263 millió dollár) nőne, ha az irányadó kamatlábat nulla százalékra, az ötéves és a tízéves japán államkötvények hozamát pedig rendre 0,15 százalékra, illetve 0,4 százalékra emelnék. 
A Sumitomo Mitsui becslése szerint az irányadó kamatláb 10 bázispontos emelése mintegy 20 milliárd jennel növelné nyereségét.