A rubel pénteken egy utolsó hajrával zárta az évet, de a decemberi veszteségeket nem tudta behozni, miután a piacot a nyugati olajkorlátozások és a csökkenő exportbevételektől való félelem uralta – írta a Reuters.
A rubel közel 11 százalékot veszített a dollárhoz képest, amikor december 5-én életbe lépett az orosz olajexportra vonatkozó árlimit, bár az elemzők szerint ennek hatása január–február környékén lesz a legerősebb.
Miután márciusban, Ukrajna orosz inváziójával a rubel rekordalacsony, 120-as szintre zuhant a dollárral szemben, a tőkekontroll és az összeomlása miatt az év nagy részében a világ legjobban teljesítő valutájává vált, és csak ebben a hónapban veszítette el az első helyét.
A jüannal szemben 2,9 százalékkal, 9,89-re erősödött az orosz deviza, miután Oroszország közölte, hogy megduplázza a jüan lehetséges részesedési határát a Nemzeti Vagyonalapban (NWF) 60 százalékra. Ezzel célja, hogy csökkentse az úgynevezett barátságtalan országok valutáitól való függőségét. Az euróval szemben 3,4 százalékot erősödött, és elérte a 73,42-es szintet, az orosz részvényindexek pedig vegyesen alakultak.
Oroszország nem hajszol egy konkrét árfolyamot, hanem stabilitást akar. A kiszámíthatóság a cél, s a rendkívüli szankciós nyomás után hála Istennek stabilizálódott az árfolyam
– nyilatkozta Anton Sziluanov pénzügyminiszter.
Az orosz deviza 2015 óta a négy legnagyobb zuhanásából hármat idén szenvedett el, februárban, júliusban és decemberben, az idei év volt a legbizonytalanabb az 1998-as gazdasági válság óta.
A gyengüléshez az utóbbi időben hozzájárult az import helyreállása is, amely a nyugati szankciók bevezetése és a vállalatok piacról való kivonulása után összeomlott. Kormányzati tisztviselők szerint azonban a 70-80-as tartományban lévő gyengébb rubel előnyös, mivel az orosz is csökken.
A Tinkoff Investments szerint a növekvő költségvetési hiány és a csökkenő olajárak jelentik a legnagyobb kockázatot a rubel számára 2023-ban, de az esetleges esés fokozatos lesz.
