Sok szempontból rendkívüli év volt az idei a befektetések világában és azon túl is. Az Equilornál hogyan csapódtak le a piaci hullámok?
Minden évben vannak a gazdaság és a tőzsdék mozgását meghatározó témák és trendek, de az idei valóban felért három-öt évvel is, annyi minden történt. A háború, az azt követő az elszállt és a jegybankok kamatemelési ciklusa mind-mind végiggyűrűzött a piacokon, és hatott lényegében minden kereskedhető eszközre. Ez a folyamat máig jelentősen befolyásolja a napi kereskedést, a hangulatot és az elért eredményeket is. A saját pozíciómból úgy látom, hogy most van a munkánkra igazán nagy szükség, azokra a szakemberekre, akik folyamatosan figyelik a piacot, jól informáltak, megvan az alaptudásuk, és kikövetkeztetik, ha nem is tudják bizonyosan, hogy a piacok számára mi következik az adott eseményből. Békeidőben ugyanis – sajnos ez a szó is átértékelődött idén – a egy viszonylag nyugodt történet is lehet. 2022 ezt teljes mértékben felülírta, most napi szinten történhet olyan, hogy teljesen megfordul a világ, s olyan heves piaci mozgások indulnak be, amelyek egyrészt lehetőséget kínálnak a kereskedésre, másrészt pedig gyors lépést kívánnak. Sokkal sűrűbben kell beszélnünk az ügyfelekkel, és információkkal ellátnunk őket.
Melyik szektor és régió részvényeit kedvelték leginkább idén az ügyfelek?
Az idei trendek nyertesei főleg az energetikai vállalatok voltak, miközben az informatikai vállalatok értéke elég jelentősen csökkent. Ha regionálisan nézzük, azt látjuk, hogy a kínai részvények nem teljesítettek jól, ami még a Covid hatása. Másrészt az energiaválság elsősorban Európát érinti, az Egyesült Államokban erről nincs szó, és Ázsiában sem érzik meg az energiaválságot, mert több helyről tudják beszerezni az energiahordozókat, ez is megfigyelhető az idei regionális és szektoriális elmozdulásoknál.
Milyen kereskedési ötletek bizonyultak a legkifizetődőbbnek?
A tőzsdei esés során, amikor hirtelen nagyon pesszimista lett mindenki, megnyíltak olyan lehetőségek, hogy vonzó jövőképpel rendelkező, megújuló energiával foglalkozó cégek részvényeit a gyors felpattanás reményében meg lehetett vásárolni, és néhány hét alatt jelentős nyereséggel lezárni a pozíciót, évesítve akár 100 százalék feletti hozamot elérve. A devizapiacon is lehetett nagyon jó sztorikat találni. Az euró-forint kereskedésével sokat lehetett nyerni, ha valaki elég türelmes volt, de említhetném akár az euró-dollárt is, ahol arra számítottunk, hogy elérheti a paritást a keresztárfolyam, ami meg is történt, ezt a mozgást is le lehetett kereskedni. Kifizetődött long pozíciót nyitni a dollár-forintban is. Az idei év kifejezetten pozitív hozadéka volt tehát, hogy azok a befektetők, akik nem akartak bonyolultabb termékekbe átmenni, de forintban sem szerették volna tartani a pénzüket, azok átmehettek a devizapiacra. Egyrészt a forint leértékelődésén is tudtak hozamot elérni, másrészt a rengeteg, euróban vagy dollárban jegyzett, stabil osztalékfizető között is adódott szép számmal lehetőség, főleg a most elég kedvező helyzetben lévő energiacégek körében. Megfelelő kockázatkezeléssel ezek az ötletek működtek, és valószínűleg a következő év is hoz hasonló lehetőségeket a befektetőknek.
A magyar tőzsdén is volt bevált kereskedési ötlet?
Már-már szokás, hogy amikor az OTP árfolyama nagyon lemegy, akkor azt meg kell venni. Erre klasszikus példa a 2008-as válság, amikor 2000 forint alá is benézett a bankpapír. Aki ott megvette, az nagyon sokat tudott vele kaszálni. A háború kitörésekor idén is volt egy hasonló történet, az OTP viszonylag gyorsan lement 18 ezerről tízezer forintra, és sokan gondolták azt, hogy ezen a szinten már megéri megvenni a részvényt. Később pedig már tisztult a kép az orosz és az ukrán leányokat illetően is, az ügyfelek pedig elkezdtek OTP-vel aktívan kereskedni. Tízezer forint alatt megvették, majd 11-12 ezer forinton eladták. Akár egy hónapon belül 10-20 százalékos hozamot lehetett így zsebre tenni, és ezt a swinget többször meg lehetett játszani.
A piaci turbulenciák általában a befektetési szolgáltatóknak is lehetőséget jelentenek. Ezen a téren mit tapasztaltak?
A számlanyitásoknál is növekedést látunk, de a már meglévő ügyfeleinknél is történt átcsoportosítás, aminek szerencsére mi voltunk a pozitív oldalán. Az ingatlanszektor az elmúlt években rengeteg befektetést szívott fel, a meredek ingatlanpiaci rali viszont idén egy kicsit megtorpant. Ezt pedig sokan már profitrealizálásra használták ki, tehát kiszálltak, és más befektetési lehetőséget kerestek. Így ebből adódóan is jelentős volt a tőkebeáramlásunk.
Az infláció mekkora kihívás a brókercégeknek, a megnövekedett költségeket mennyire lehet áthárítani az ügyfelekre?
Normál piaci árazással dolgozunk, de mi ezért olyan szolgáltatáscsomagot nyújtunk az ügyfeleinknek, amit lehet, máshol nem kapnak meg. A személyes kiszolgálásban hiszünk, abban, hogy az ügyfélnek szüksége van arra, hogy legyen egy olyan ember, akit bármikor el tud érni, el tud vele beszélgetni a befektetési ötletekről. Van egy erős elemzői csapatunk, amely ugyancsak segíti a privátbankárok, kereskedőink munkáját. Ettől függetlenül online platformunk is rendelkezésre áll, amelyet az ügyfelek kisebb része használ. Az a tapasztalatunk, hogy a személyes kapcsolatot igénylik a nálunk befektetők. Néhány adminisztrációs díjat valóban be kellett építenünk az árazásba a tranzakciós illeték vagy a Beva-befizetések növelése miatt, de egyébként nem emeltünk árat, és egyelőre jövőre sem tervezünk változtatni a kondíciókon. Arra törekszünk, hogy minél nagyobb legyen a nálunk befektetett volumen, ebből szeretnénk kitermelni a megnövekedett költségeket.
A jelenlegi magas kötvényhozamok mennyire szívják el a tőkét a részvények elől?
Mi nem érzékeltük ezt, a nálunk befektetők egyébként sem klasszikus kötvényalap-vásárló ügyfélkör. A kötvénypiacon voltak nagy mozgások, azon belül is a lakossági piacon zajlott le jelentős átcsoportosítás. A részvényeknél azt láttuk, hogy kivárnak a befektetők, főleg a külföldi részvényeknél, mert most sokan beragadtak a korábban jól teljesítő sztárpapírokba, különböző informatikai cégek vagy kínai vállalatok részvényeibe. De akik aktívan figyelik a piacot, azok rengeteg előnyös devizaügyletet tudtak kötni, és akár kötvényügyleten, akár az egyedi részvénysztorikon is tudtak keresni. Ami nagyon kiment a divatból, az a kripto, illetve a kriptoalapú kereskedés. Mi ugyan kriptóval közvetlenül nem foglalkozunk, de vannak olyan befektetési alapok, illetve olyan kriptodeviza-kitettséget termékek, amelyeket ez elmúlt években nálunk is nagyon sokan kerestek. Ezek idén eléggé kiárazódtak és elfelejtődtek, ami nem is csoda, ha megnézzük, mennyi pénz égett el ebben az eszközosztályban. A egy év alatt 60 ezer dollárról 17 ezerre zuhant. A tőzsdén azért messze nem volt megfigyelhető ilyen mértékű tőkekivonás.
Forintban vagy devizában lesz érdemes jövőre befektetni?
Nem gondolom, hogy mindenkinek át kellene váltania a pénzét euróra vagy dollárra, mert ha csak az elmúlt tíz évet nézzük, ebből kilencszer a kockázatmentes állampapír-befektetés többet hozott, mint a forint leértékelődése. Az idei év természetesen kivételes, volt olyan időszak, amikor az euró 425 forintnál volt, és a kötvények sem nyújtottak olyan kiemelkedő hozamot, az valóban nem kedvezett a forintalapú befektetésnek. De az év második felében az euró-forint árfolyam visszajött, a hozamok pedig emelkedtek, tehát lehet, hogy még az extrém 2022-es év sem lesz annyira rossz ebből a szempontból. Ráadásul a devizaváltásnak, a visszaváltásnak és a tartásnak is van költsége. Ezért egyszerű logika szerint végig kell gondolni, hogy hol fogjuk elkölteni a pénzünket. Ha Magyarországon, akkor nem feltétlenül érdemes váltani. Az inflációt és a hozamok alakulását figyelni kell, de a hazai piacon is lesznek jó befektetési lehetőségek.
Mire számítanak jövőre a piacokon?
A következő évre nézve a legfontosabb az lesz, hogy a jegybankok meddig emelik a kamatszinteket, hol lesz a csúcs, és ez nyilván függ az inflációtól is. Ha már látszik majd, hogy hol tetőzhetnek a kamatok, akkor érdemes lesz megvenni a részvényeket, mert a csökkenő kamatpálya kedvezhet a részvénybefektetéseknek. A stabil osztalékfizető részvények is vonzóbb célponttá válhatnak az alacsonyabb hozamkörnyezetben. Ha elindul a hozamcsökkenés, a hosszú állampapírok árfolyama is fel fog menni, és ezeket is érdemes lesz megvenni. Amíg ez nem következik be, addig viszont a rövid távú kereskedési szemlélet fizetődhet ki, a kamatpapírokban való kereskedés, de a lakossági állampapírok is megoldást jelenthetnek. Mindenkinek azt tudom tanácsolni, hogy kösse le a pénzét, mert a mostani helyzetben, ilyen magas infláció mellett felelőtlenség ezt nem megtenni, miközben már szinte kockázatmentesen is 14-16 százalékos hozamot lehet elérni pénzpiaci termékekkel vagy lakossági állampapírral. Ezen a téren még van hova fejlődni itthon, országos szinten 8-10 ezermilliárd forintnyi megtakarításról van szó, vagyis a jelenlegi inflációs környezetben elképesztő összeget, 1600 milliárd forintot veszítenek az emberek azzal, hogy otthon vagy lekötetlenül őrizgetik a pénzüket.
A magyar tőzsdén lát fantáziát?
Abszolút látok, már csak azért is, mert a magyar blue chipek még az extraprofitadó és egyéb többletterhek mellett is remekül teljesítettek. A harmadik negyedévben a Richter, a Mol és az OTP is rekorderedményt ért el, ráadásul ezek növekvő és folyamatosan fejlesztő cégek, a hazai olajvállalat például Lengyelországban vett benzinkutakat, és a hulladékgazdálkodásban is terjeszkedik, az OTP pedig most vett üzbég bankot. Ha visszatérünk a normál mederbe, a piac is beárazhatja ezeket a pozitívumokat. A Magyar Telekom sem teljesít rosszul, őrzi a piaci pozícióját, ha a hozamok lejjebb mennek, vonzó osztalékhozamot kínálhat.
A kisebb papírok között is találunk olyan feltörekvő cégeket, amelyeknek a jelenlegi piaci környezet kifejezetten ideális. A Masterplastra és az Alteóra gondolok elsősorban, amelyek az energiahatékonyság vagy éppen az alternatív energia miatt a befektetőknél is előtérbe kerültek. Említhetném az AutoWallist vagy a Waberer’st is, de egyre több a napelemes cég is a hazai börzén. Tehát szerintem a BÉT-en is lesznek jó sztorik jövőre.
