Számos olyan bejelentést kapott a tőkepiaci szereplők magatartásával kapcsolatban az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyek tiltott piaci manipuláció gyanújával, az érintett pénzügyi eszköz árfolyamára, keresletére vagy kínálatára gyakorolt félrevezető jelzések miatt születtek.
Az elmúlt évek felügyeleti tapasztalatai azt mutatják, hogy a tiltott piaci manipuláció gyanúját jelző értesítések (Suspicious Transaction and Order Report – STOR) egy része elkerülhető lett volna, ha a befektetők – például a jegybank idén júniusi szakmai cikke ismeretében – helyesen mérik fel az ügyletek kockázatát.
A piaci manipuláció szempontjából gyanús magatartásokról az MNB több csatornán keresztül is kap jelzéseket. Ezek közül a STOR-bejelentéseket – jogszabályi kötelezettség alapján – elsősorban a kereskedési helyszínt működtető piaci szereplők és a befektetési vállalkozások kötelesek készíteni és küldeni az MNB-nek, ha felmerül a piaci visszaélés gyanúja.
A piaci visszaélésekről szóló rendelet (MAR) szerint manipulatívnak minősülhet minden magatartás, amely az érintett pénzügyi eszköz keresletéről-kínálatáról, árfolyamáról más befektetők számára félrevezető jelzést adhat.
Ebbe beleértendő az is, ha nem a kereskedés során, annak eszközével próbálja valaki például egy árfolyamát eltéríteni, hanem adott esetben félrevezetésre alkalmas információkat közvetít a nyilvánosság felé – akkor is, ha ezt nem szándékosan hajtja végre. A kereskedéssel megvalósított tiltott piaci manipuláció esetében pedig félrevezetésnek minősíthető például minden, az árfolyamot vagy keresleti-kínálati megítélést érintő, befolyásolásra alkalmas magatartás.
Az árfolyam befolyásolására tett kísérlet vagy megvalósult ügylet révén tényszerűen megállapítható „árfolyamelhúzás” talán a legfelismerhetőbb formája a piaci manipulációnak.
Sokaknak azonban már nem ennyire egyértelmű, hogy egy – közkeletű elnevezés szerint – „átkötés” vagy „önkötés” (amikor a vevő és eladó is ugyanaz a személy) is lehet ugyanolyan aggályos a MAR szabályai szerint, mint az „árfolyamelhúzás”.
Számos példa mutatja, hogy az adóelőnyök kihasználására használt tartós befektetési számlák (TBSZ) tőkepiaci kereskedésbe vonása hordozhat ilyen kockázatokat. Ha a TBSZ-en meglévő részvényeket a befektető magának adja el vagy a TBSZ-en rendelkezésre álló pénzösszeg terhére magától vásárol más pénzügyi eszköztípust, e tranzakciósorozatok is torzíthatják az érintett eszközök kereslet-kínálatát. Ez a fajta magatartás akár szintén STOR-jelzéssel és piacfelügyeleti eljárás megindításával járhat.
