Briliáns üzletember vagy a világtörténelem legnagyobb csalója lenne Gautam Adani? Ezt a kérdést tették fel a Hindenburg csoport elemzői, akik az utóbbi forgatókönyvet valószínűsítik.

Chairperson of Indian conglomerate Adani Group, Gautam Adani addresses during the inauguration of Bengal Global Business Summit (BGBS) in Kolkata on April 20, 2022.
Adani és cégei nagy bajban lehetnek.
Fotó: Dibyangshu Sarkar / AFP

Hatalmas bajban van Adani a cégeivel együtt

Ezen véleményüket, amit kétévnyi idegőrlő kutatás előzött meg, egy 106 oldalas elemzésben tették közzé, padlóra küldve India leggazdagabb emberét és cégeit.

Az Adani csoport 72 milliárd dollárt vesztett három nap leforgása alatt, Adani maga pedig 27,9 milliárdot az év elejétől számítva, a gondok azonban ennél sokkal nagyobbak is lehetnek.

A cégcsoport zászlóshajója, az Adani Enterprises ugyanis éppen egy másodlagos részvénykibocsátási folyamatban van benne, amelynek révén 2,5 milliárd dollárt szeretne bevonni. A cég által felajánlott részvényár ugyanakkor az elmúlt napok zuhanása nyomán már magasabb, mint a papírok piaci értéke, így ezek iránt jelentősen csökkent a kereslet. 

A cégcsoport zászlóshajójának kurzusa látványosan beszakadt

A kibocsátás kedden zárul, a sikeres befejezéséhez még csaknem egymilliárd dollárra lenne szüksége a cégnek.

Ha ezt a kvótát nem érik el, annak szinte beláthatatlan következményei lesznek Adani személye és cégei számára egyaránt.

Padlót foghat az egész indiai gazdaság

Az indiai piacot ugyanis csak nemrég fedezte fel igazán a nemzetközi tőke, Kína Covid-harcai és politikai instabilitása fordította a befektetők figyelmét Indiára és annak tőkepiacára. A pozitív várakozásokat az a hit is táplálta, hogy az indai szabályozás nem szenved olyan hatalmas hézagoktól, mint a kínai, ahol az Evergrande ingatlanfejlesztő cég esetleges bedőlése a teljes kínai gazdaságot földbe tudta volna állítani. 

Az eddig Indiának megelőlegezett bizalom ugyanakkor gyorsan elpárologhat, ha a Hindenburg csoport feltételezései bebizonyosodnak.

A Hindenburg elemzői ugyanis a világtörténelem legnagyobb csalásával vádolják Adanit és cégeit.

A szakemberek szerint Adani céghálója 17 milliárd dollárt tüntetett el a különböző adóparadicsomokban alapított 38 cégén keresztül, amelyek szálai mind a saját családjához futnak vissza. Ezek a fedőcégek alkalmazottak, független címek, telefonszám és online jelenlét nélkül mozgattak dollármilliárdokat az Adani csoport cégei számára.

Az pedig, hogy egy ekkora és ilyen hosszú ideje tartó csalás az indiai szabályozóknak és felügyelőknek nem tűnt fel, súlyos kételyre adhat okot a befektetőknek az indiai piaccal kapcsolatosan. A Saxo egyik elemzője szerint az országra vonatkozó kockázati tényezők már most jelentősen megnövekedtek. Van hová essen a piac értékelése: az indiai MSCI index ugyanis majdnem kétszer akkora értéken forgott eddig, mint kínai társa.

A rizikót azonban, amely a kínai piaccal jár, a befektetők már jórészt megértették és beárazták, de az indiaival kapcsolatban ilyesmire még nem került sor: rövidesen azonban ez is megtörténhet. 

Főleg, hogy az Adani csoport hitelkitettsége kiugróan magas, pont, mint a kínai Evergrande esetében volt. A csoport két év alatt megduplázta adósságát, jelenleg 32 milliárd dollár kintlévősége van, amelyből 5,8 milliárd a tartozása indiai hitelezőknek, a többi nemzetközi pénzintézeteknél áll fenn. Olyan nagy nevek hitelezik Adani cégeit, mint a JPMorgan, a Citigroup és a Bank of America, de megtalálható köztük a Credit Suisse, a Deutsche Bank és a Barclays is.

A vádak egyelőre csak vádak

Adani a Hindenburg 106 oldalas elemzésére 413 oldalban válaszolt, megpróbálta szisztematikusan lebontani a szakemberek állításait. Az üzletember szerint a Hindenburg akciója nem más, mint egy számító értékpapírpiaci csalás. 

A Hindenburg ugyanis a kutatásának bejelentésével egy időben közölte, short pozíciókat vett fel a cégben. 

Azt, hogy mekkora pozíciók ezek, és pontosan kik állnak mögötte, nem tudni. Annyi biztos csak, hogy a shortot – a részvények jövőbeni árcsökkenésére spekuláló ügyleteket – nem indiai felségterületen nyitották, hanem viszonylag bonyolult értékpapírpiaci ügyleteken keresztül Amerikában és további nem indiai piacokon. A bonyolítás oka az, hogy az indiai piacokon a shortokat viszonylag egyszerűen ki lehet szorítani, illetve ezeknek a pozícióknak a nyitva tartása is roppantul költséges.

Adani logikája szerint a Hindenburg csak azért most és így tette közzé jelentését, hogy annak hatásán kapitalizálódni tudjon. Tekintve, hogy a publikálás óta milyen elképesztő összeget bukott a cégbirodalom, ebben is lehet ráció, ugyanakkor egy ekkora mértékű, alaptalan lejárókampány indítása minden bizonnyal a Hindenburgnak sem állhat racionális érdekében. 

Főleg, hogy az elemzőcég azt állítja, az általuk feltett 88 kérdésből 62-re vagy nem, vagy csak részleges választ kaptak.

Ez pedig nem vet jó fényt Adanira, akinek terjedelmes válasza sok befektető és elemző számára csupán időhúzó kifogásnak tűnhet.

A történet a másodlagos részvénykibocsátási folyamat lezárultával juthat legalább egy részleges konklúzióhoz, de a sztori vége beláthatatlanul messze van még: az Adani csoport ugyanis már jelezte, hogy vizsgálja, milyen jogi lépéseket tud tenni a Hindenburg ellen. 

De mégis miért ennyire fontos Adani és cégeinek túlélése?

Azon túl, hogy Adani személyesen a leggazdagabb indiaiak egyike már évek óta, cégein keresztül gyakorlatilag a teljes indiai infrastruktúra-fejlesztés egyik legnagyobb befektetője is. A kikötőktől kezdve a reptereken át utakat, adatközpontokat, takarmánysilókat és napelemfarmokat is fejleszt és épít, mindezen felül pedig a jelenlegi miniszterelnökkel, Narendra Modival is személyes jó kapcsolatot ápol.

Az indiai kormány pedig a héten, konkrétan szerdán dönt a költségvetés véglegesítéséről, amelyet Adani és cégeinek bukásával sok szempontból újra kellene gondolni: a botrány politikai következményei pedig lehet, hogy még nagyobbak lennének, mint a gazdaságiak. 

India ugyanis jövőre választ, egy ekkora botrány pedig hatalmas lyukat üthetne a Modi-kampány gépezetébe. 

A hullámok mielőbbi elcsitítása tehát nem csak az üzletember számára lenne fontos, az indiai vezetés számára is hatalmas a tét.