Ismét a 8000 forint alatti árfolyamon kereskednek pénteken a Richter-papírokkal, pedig erre elég régen, tavaly novemberben volt utoljára példa. Ez így nagy érvágás a befektetőknek, a karácsonyi időszakban még a 9320 forintos történelmi maximumot is megközelítette az árfolyam, december 21-én például 9150 forinton zárult a kereskedés.
Az idei év azonban már messze nem a Richterről szól, az év elejéhez képest 4 százalékos mínuszban mozog a részvények kurzusa, és a csütörtöki zárószakaszban is alaposan elkalapálták a Richter-papírokat.
Tegnap délelőtt még 8260 forinton kereskedtek a Richterrel, onnan esett 7850 forintig az árfolyam.
Mint kiderült, a befektetők azt még csak-csak megemésztették, hogy a magyar gyógyszergyártó amerikai salespartnerének – AbbVie – orvoslátogatói ezúttal kevésbé nyomták meg az év végét, így a negyedéves Vraylar-forgalom 565 millió dollár lett, elmaradva a 629 millió dolláros várakozásoktól. Ennek a Richter szempontjából annyi a jelentősége, hogy a készítmény ottani forgalmából jogosult szabadalmi jogdíjakra, amelynek mértéke 18-19 százalék. Egyébként az AbbVie éves várakozása sem teljesült a Vraylarra nézve:
az előirányzott 2,2 milliárd dollár helyett 2,038 milliárd dollár folyt be.
A magyar tőzsdezárás utolsó órájában zajlott a tengerentúlon az AbbVie szokásos elemzői konferenciája. Itt hangzott el, hogy
a prognózisuk szerint a Vraylar -eladásokból 2023-ban 2,5 milliárd dollár bevétel érkezhet.
Ez ugyan 23 százalékos növekedéssel érne fel, de az elemzők ennél magasabb, közel 2,6 milliárdos bevételre számítottak. Hogy egészen pontosan mennyit kap a 2022-es Vraylar-eladások után a kőbányai társaság, az a február 28-i gyorsjelentésből derül ki, a várakozás a teljes évre 377 millió dollár, ami mai árfolyamon 137 milliárd forint.
Van néhány további tényező, amely nyomás alatt tarthatja a Richter árfolyamát:
– Tavaly októbertől a forint közel 20 százalékkal erősödött a dollárral szemben, ami az exportra termelő cégeknek hátrányos.
– Az extraprofitról szóló kormányrendelet szerint a Richtert 2022-ben nagyságrendileg 28 milliárd forint különadó terheli.
– Kedvezőtlen a szektor megítélése: számos generikusgyógyszer-gyártó kongatja a vészharangot, hogy költségeik roppant mód emelkednek az miatt, ám a szabályozott piaci árviszonyok nem teszik lehetővé az áremelést, így hiába lenne szükség több kapacitásra, nem éri meg bővíteni – az eredmény: gyógyszerhiány több európai országban, leginkább antibiotikumokból.
Nem tudjuk tartani ezt a felső árplafont, amikor a gyártási, logisztikai és szabályozási megfelelési költségeink két számjegyű vagy még nagyobb mértékben nőnek
– mondta Adrian van den Hoven, a Medicines for Europe lobbicsoport főigazgatója, amely a generikus gyógyszerek gyártóit képviseli. A Medicines for Europe szerint a generikus készítmények az Európában kiadott gyógyszerek mintegy 70 százalékát teszik ki.
