Rengeteg pénzt szórnak ki részvényeseiknek az európai energiacégek
Továbbra is úsznak a pénzben az európai energiacégek. A francia TotalEnergies 36,2 milliárd dolláros éves rekordprofitjából – amely a tavalyi nyereség duplájára rúg – 2 milliárdot költ részvényei visszavásárlására, negyedik negyedéves osztalékát pedig 7,3 százalékkal, 74 eurócentre emeli – derül ki a cég szerdán közzétett gyorsjelentéséből.
A francia olaj- és földgázgigász a negyedik negyedévben egyébként 7,6 milliárd dolláros nettó eredményt termelt, ami 11 százalékos növekedést jelent éves bázison.
Nem spórol a részvényesein a szintén szerdán jelentő norvég Equinor sem, amely egyetlen év alatt 8,6 milliárd dollárról, 28,7 milliárdra pörgette feléves nettó profitját.
A skandináv cég, amely az Oroszország ellen elrendelt uniós szankciók nyomán Európa legnagyobb gázellátójává vált,
50 százalékkal, 30 dollárcentre emeli negyedéves egy részvényre jutó osztalékát, ráadásul az igazgatóság a negyedik negyedév során elért 9,4 milliárd dolláros nyereségéből egy részvényenként 60 centes rendkívüli osztalék kifizetésére is javaslatot tett.
Az erős eredmény és a kedvező kilátások alapján 2023-ban várhatóan 17 milliárd dollárt juttatunk részvényeseinknek
– jegyezte meg Anders Opedal vezérigazgató. Ebben persze benne lehet a részvények visszavásárlására szánt 1,2 milliárd dollár is, hiszen idén is a 2021-ben elkezdett program folytatásáról döntött a menedzsment.
Jól jár azonban a norvég állam is, tudniillik a profitja oroszlánrészét odahaza megtermelő vállalat az olajipari cégekre kivetett 78 százalékos adókulcs következtében a tavalyi eredményei után
49,9 milliárd dollárnak megfelelő összegű rekordadót fizet a kincstárnak.
A norvégiai mezők gáztermelése 8 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest, mivel a vállalat az Európába irányuló elmaradt orosz szállítások pótlására összpontosított, míg az olajtermelés 6 százalékkal csökkent.
Már csak az a kérdés, hogy milyen pénzügyi mutatókat szállít a cég jövőre, amikor összességében 3 százalékkal növelné kitermelését.
Ezzel párhuzamosan 10-11 milliárd dollárt fordítanának beruházásokra, ami 2024 és 2026 között évi átlagban 13 milliárdig kúszna fel.
A TotalEnergiesnél sem állnak le a beruházások, 2023-ban 16–18 milliárd dolláros CAPEX-szel számolnak.
Jövőre tervezi emellett a Total kanadai leánya, a TotalEnergies EP Canada tőzsdére vitelét is. A torontói börzére benevező társaságban mindössze 30 százalékot tartanak meg a franciák, míg a többi részvényt saját részvényeseiknek osztják ki, egyfajta különleges javadalmazásként.
A két óriáshoz hasonlóan a kevésbé ismert
finn Neste is 13 százalékkal, 514 millió euróra növelte negyedik negyedéves nyereségét az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg éves szinten 7 százalékkal, 1,9 milliárd euróra nőtt a csoportszintű profitja.
Nem csoda, hogy Helsinkiben is alaposan megemelik az osztalékot, hiszen idén már 1,52 eurót osztanának vissza a tavalyi 82 cent után.
Némi óvatosság is vegyült azonban az optimizmusba, lévén a megemelt osztalékból 50 centet rendkívüli osztalékként utalnak majd át, mégpedig két részletben. Ha tehát 2024-ben esetleg nem győzik ezt a szintet, jó esetben akkor is elkerülhetik, hogy a részvényesek csökkenő osztalékról panaszkodjanak.
A három olajcég közül a Neste részvényesei örültek a leginkább az eredményeknek, hiszen 9,8 százalékkal, 47 euró fölé lőttek ki délelőtt a cég papírjai Helsinkiben.
Az Equinor részvényei 7,5 százalékkal, 322 norvég koronára drágultak Oslóban, míg a TotalEnergies befektetőinek a sok jó hír dacára maradhatott némi hiányérzetük, hiszen a párizsi börzén 2,5 százalékkal, 56 euróra gyengültek a részvényeik.
