Zárva maradhat a török tőzsde: nem példa nélküli a rendkívüli piaczárlat
A vártnál tovább maradhat zárva a török tőzsde az országot ért természeti katasztrófa miatt. Az ország délkeleti részét érintő földrengés áldozatainak száma a 33 ezret is meghaladta, így a tőzsdefelügyelet szerint indokolt lehet a kereskedés további felfüggesztése.
Fotó: Ahmet Bolat
Ez is egy magyarázat, ugyanakkor a döntés hátterében inkább az állhat, hogy a történelmi tapasztalatok szerint a katasztrófa sújtotta országok piacai rendszeresen beszakadnak, így a csapás következményei a tőzsdékre is kifejtik hatásukat. A török börze teljesítményét mérő Borsa Istanbul 100 Index a világ leggyengébben muzsikáló mutatója volt már a földrengés előtt is:
az azt követő két nap alatt pedig, míg nyitva tartott, további több tíz milliárd dolláros veszteséget szenvedett el.
A kereskedés halogatott lezárása miatt a török ellenzék panasszal is élt a felügyelőszervek ellen, amit a tőzsde korábbi vezetője, Hakan Attila is alátámasztott szakvéleményével: ilyen körülmények között lehetetlen az egészséges piaci környezet kialakítása.
A török piaci zárlat nem az első, amit valamilyen sokkszerű esemény kapcsán rendeltek el.
A 2001. szeptember 11-i, az Egyesült Államokat ért terrortámadás után négy napra bezárt a New York-i és a londoni tőzsde, az újranyitást követően pedig egyből 5 százalékot esett az S&P 500 kurzusa.
Az egyiptomi börze közel két hónapig tartott zárva 2011-ben, amikor a regnáló elnök, Hoszni Mubarak elleni tömegtüntetések eszkalálódtak, majd a vezető távozását is kikényszerítették. Az újranyitás után 16 százalékot zuhant a piac két nap alatt.
De a libanoni és az orosz piac számára sem ismeretlen jelenség a kereskedés felfüggesztése: az előbbit 2021-ben, egy kikötőbeli robbanás nyomán zárták be egy hétre, utóbbit 2022 elején, az Ukrajna elleni támadás után csukták be egy hónapra.
