A befektetők mellett a tőzsdére igyekvő cégekre is rájár a rúd az idén, az elsődleges részvénykibocsátások (IPO) piaca továbbra sem tud lendületet venni a tavalyi, meglehetősen szűk esztendő után. Most a bankbotrányok rontják a forrásbevonási lehetőségeket.

IPO
Fotó: Shutterstock

Az orosz–ukrán háború, az elszálló és az egekbe szökő energiaárak tavalyi sokkja után sok tőkére szomjazó vállalat reménykedhetett a piaci széljárás fordulásában, 2023 elején azonban a recessziós félelmek és a nemzetközi bankszektort elérő stresszhelyzet ismét az elsődleges részvénykibocsátások elnapolására készteti a cégeket.

Az idén közel három hónap alatt 19,7 milliárd dollár IPO-forrást tudtak bevonni a vállalatok világszerte a Bloomberg adatai szerint, ami 70 százalékos visszaesés a gyér 2022-es volumenhez képest, és 2019 óta a leggyengébb évkezdés a részvénytranzakciós piacon.

A legmeredekebb visszaesést éppen a legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban regisztrálta az adatszolgáltató, ahol szűk három hónap alatt mindössze 3,2 milliárd dollárt tudtak bevonni a vállalatok nyilvános részvénykibocsátásokon keresztül.

A bankcsődök átírták a forgatókönyvet

A magas infláció mellett az agresszív jegybanki kamatemelések, az elmúlt két hét során pedig már a banki zűrzavar is csökkentette a befektetők kockázati étvágyát.

A kínai gazdasági újranyitást és a monetáris szigorítás enyhülését övező év eleji optimizmus az év legelején jelentősebb ralit hozott a tőzsdéken, ezt azonban hamar lehűtötte a tengerentúli régiós pénzintézeteken végigsöprő, és a legnagyobb európai hitelezők közé tartozó Credit Suisse-t is elérő csődhullám, ami újabb bizonytalanságot hozott az egyébként is érzékeny tőkepiacokra, különösen a jegybankok kamatpályáját illetően. Ameddig nem látni, hogy mikor indulhatnak lefelé az irányadó kamatlábak, ebben nem is igazán várható változás.

Még mindig sok bizonytalanság van azt illetően, hogy mi fog történni az év végéig, a befektetők emiatt meglehetősen idegesek

 – mondta a Bloombergnek Stephanie Niven, a Ninety One portfóliómenedzsere. Szerinte a mostani időszak nem kedvez annak, hogy a piaci szereplők tőkét fektessenek olyan vállalatokba, amiket nem is igazán ismernek.

 

A vállalatok a forrásbevonás egy másik területén, a másodlagos részvénykibocsátásokban (SPO) viszont kifejezetten aktívak az idén, utóbbiak összesített volumene ugyanis már 76 milliárd dollárra rúg globálisan, ami közel másfélszerese a 2022 első három hónapja során értékesített mennyiségnek. Ebben a Japan Post Banknak is nagy szerepe van, amely mintegy 10 milliárd dollárnak megfelelő értékben dob piacra további saját részvényeket az elmúlt két év legnagyobb SPO-ja keretében.

Alternatív lehetőségeket keresnek a cégek

A mostani környezetben inkább más cégekben lévő részesedésük visszavágásával igyekeznek tőkét felszabadítani a nagyvállalatok. A világ legnagyobb Coca-Cola-palackozó üzemét működtető és Mexikóban piacvezető kiskerlánc Femsa 3,7 milliárd eurót – 4 milliárd dollárt – gyűjtött februárban Heineken-részvénycsomagjának értékesítésével.

A Blackstone és a Thomson Reuters eközben 2,4 milliárd dollárral építette le a londoni tőzsdét üzemeltető LSEG-részesedését, a belga állam pedig 2,3 milliárdot keresett a BNP Paribas-pakettje harmadának kiárusításával.

Mások átalakítható kötvények értékesítésével igyekeznek olcsón forráshoz jutni, ezt az utat választotta az európai étel-házhozszállító óriás Delivery Hero, a „kínai YouTube-üzemeltető” iQiyi, valamint az elektromos autókat gyártó Rivian is. Az idén már 6,4 milliárd dollárnyi részvényre váltható vállalati kötvényt értékesítettek világszerte, jelezve az alternatív forrásbevonási lehetőségek felfutását.

A befektetési bankárok a Silicon Valley Bank összeomlását követő volatilitás ellenére is bíznak a tőkepiaci aktivitás normalizálódásában, az átváltható viszont ezzel együtt is vonzó finanszírozási eszköz maradhat.

Továbbra is óvatosan optimisták vagyunk a kibocsátási aktivitás kilátásait illetően

 – mondta Lawrence Jamieson, a Barclays tőkepiaci kibocsátásokkal forlalkozó EMEA részlegének vezetője. „Az SVB összeomlásával kezdődött bankválság ugyanis inkább egy bizalmi, mintsem egy hitelezési sokk tüneteinek tűnik” – a tette hozzá a szakértő.