Hónapok óta fogadási lázban égnek az amerikai piacok. A befektetők egy része az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ellen játszik, s arra halmozza a téteket, hogy hamarosan sor kerül az első kamatvágásra. Míg a befektetők másik része elhiszi a Jerome Powell Fed-elnök kommunikációját, hogy messze vagyunk még a kamatcsökkentéstől. Miután a jegybankárok a magas kamatokkal az ellen harcolnak, mindenki a csökkenő inflációra hivatkozik. Igen ám, de az inflációs cél 2 százalék. És a fogyasztói árindex még mindig a 6–7 százalékos sávban mozog. Manapság ezt a mérőszámot már nem veszik véresen komolyan, az elemzők közül többen figyelnek a volatilis élelmiszeráraktól és energiaköltségektől megtisztított maginflációra, ami 5-6 százalék. Sőt az óceán túloldalán a legújabb divat a szupermaginfláció, vagyis az, hogy a maginfláció miként alakul az alapvető szolgáltatások árai, a lakhatás és az orvosi ellátás nélkül. Egyelőre ez a mutató is 4 százalék körüli szinten ragadt, tehát a célérték feletti. Most azonban a prognózisokkal kapcsolatban támadt bizonytalanság.

 amerikai infláció
Fotó: Shutterstock

Az Egyesült Államokban két módszerrel számítják az inflációt. Az egyik a fogyasztói árindex, a CPI, a másik pedig a kereskedelmi minisztérium által közzétett személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe. A CPI általában valamivel magasabb, mint a PCE. Ám a két index eltérő szerkezete miatt az előttünk álló hónapokban – a Barclays bankház előrejelzése szerint – a CPI várhatóan gyorsabban zsugorodik, mint a PCE, s a köztük lévő rés valószínűleg invertálódni fog. Ami azért lesz zavaró, mert a Fed a PCE-inflációt részesíti előnyben, a mezei befektetők meg jobbára a fogyasztó árindexet (CPI) figyelik, s még idén előállhat egy olyan helyzet, amikor 

a jegybankárok magasabb inflációt látnak, mint a piac.  

Vagyis a befektetők számára az infláció galamb jelzést ad, miközben a Fed héja szignált kap.

Erre aztán rárakódnak majd olyan torzítások, mint például, hogy a lakhatásnak nagyobb a súlya a fogyasztói árindexben, míg az orvosi költségek a személyes fogyasztási kiadások indexét terhelik jobban.