A zürichi börzére tavaly kilenc kínai vállalat részvényeit vezették be – a nyilvános kibocsátások keretében 3,2 milliárd dollár tőkét gyűjtöttek, messze lekörözve ezzel a New Yorkban kasszírozott 470 millió dollárt.
Fotó: Shutterstock
Peking és Washington viszonya egyre feszültebb, és a hidegháború már a pénzügyek világára is átterjedt. Az amerikaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy részletesebb betekintéshez jussanak felügyeleti hatóságaik a kínai vállalatok (köztük állami óriáscégek) könyveibe, amire Kína kevéssé hajlandó, államtitkok védelmére hivatkozva.
A vitából Svájc profitál; az alpesi ország kevésbé kényes a pénzügyi átláthatóságra, mint a tengerentúli és újabban a brit tőkepiacok.
A Financial Timesnak nyilatkozó bankárok és tőzsdei szakemberek szerint az idén több tucat távol-keleti cég használja majd ki a sanghaji és a sencseni tőzsdével kötött együttműködési szerződéseket – hasonlókat korábban már Londonnal is aláírtak a kínaiak, ezek lehetővé teszik, hogy az egyik ország tőzsdéjére bevezetett cég a másik országban gyűjtsön tőkét. A kínaiakon kívül mindössze öt másik állambeli cég jelent meg tavaly a zürichi parketten.
„Fennáll a veszélye annak, hogy Svájc kínai piac lesz”
– mondta egy rivális tőzsde vezérigazgatója a brit pénzügyi lapnak, hozzátéve, hogy „ha minden a tervek szerint halad, több tőkéhez jutnak Svájcban, mint amennyi a tavalyi teljes európai nyilvános részvénykibocsátási (IPO) piac volt. Aktivitást szeretnél a tőzsdéden, de végül hatalmas kockázatot is bevásárolsz ezzel, mivel a bevezetett részvényekre egy másik állam jogrendje érvényes” – kommentálta a helyzetet a konkurencia.
A kínaiak jellemzően nem teljes körű IPO-kat hajtanak végre, hanem
globális letéti igazolásokat bocsátanak ki.
A kínai vállalkozásoknak a külföldi kibocsátások azért is kapóra jönnek, mert ezek révén könnyebben tudják kijátszani az egyre szigorodó helyi tőkekiviteli korlátozásokat.
A Londonnal 2019-ben megkötött hasonló egyezmény révén a brit tőkepiaci központban 6,5 milliárd dollárt gyűjtöttek be a Mennyei Birodalomban bejegyzett cégek, az idén mindössze kettejük jelezte szándékát erre. A brit pénzügyi felügyelet ugyanis úgy döntött, hogy a kínai számviteli-auditálási szabványokat nem fogadja el a nemzetközi szabályozással megfelelőnek – ezzel is a megengedőbb svájci környezet felé terelve a kínai kibocsátásokat.
