A Wall Street legnagyobbjai a májusban esedékes török választások eredményétől függetlenül drasztikusan emelkedő alapkamattal számolnak, ami akár a 2018-as líraválság során tapasztalt szint fölé lökheti a kamatot.
A Recep Tayyip Erdogan elnök által előnyben részesített, általa csak új közgazdasági modellnek nevezett, unortodox monetáris politikai rendszer ugyanis az elemzők szerint látványosan elbukott, így az ország és annak fizetőeszköze, a líra talpra állításához mindenképpen szakítani kell a szokatlan rendszerrel.
Erdogan ugyanis abban hisz, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatkörnyezet serkenti az exportot az olcsó hiteleken keresztül, ezzel pedig erősíti az ország gazdaságát.
Az elnök korábban négy területen kívánt fejlődést elérni ezzel a politikával: a befektetések felpörgetését, a folyó fizetési mérleg többletét, egy erősebb lírát és tartós árstabilitást vizionált, ám ezek közül mindenben kudarcot vallott – mutat rá a Bloomberg egyik elemzője.
A Wall Street szakértői közt ezért szinte teljes összhang van a modell jövőjét tekintve: a májusi választások kimenetelétől függetlenül mennie kell, és erre minden esély meg is van. Az elemzők ugyanis kiemelik: az ellenzéki jelöltek programjában gyakorlatilag kivétel nélkül szerepel az unortodox modell kivezetése, illetve a központi bank függetlenségének visszaállítása, amely felett Erdogannak teljhatalma van.
A Citigroup várakozásai a következő negyedév végére 40, míg a Bank of America számításai 50 százalékra teszik az alapkamat értékét.
Viktor Szabo, az Abrdn befektetési csoport egyik vezetője rámutatott: Törökország sikeresen beásta magát egy mély gödörbe, amelyből kimászni roppantul fájdalmas lesz. Véleménye szerint az ellenzék gazdasági programja előremutató, de érdemesnek tartja kiemelni, hogy ahhoz, hogy egy ilyen mértékű inflációt kezelni tudjanak, előbb be kellene dönteniük a teljes gazdaságot, hogy tiszta lappal futhassanak neki a megoldásnak.
Elengedte a török líra kezét a kormány, és ebből még komoly baj lehetTörökország azonnali hatállyal kivezeti a sajátos monetáris politika egyik, közel másfél éve életben lévő pillérét, amely államilag garantálta a lakossági lírabetétek dollárral szembeni gyengülését meghaladó hozamot. Ezt az eszközt még 2021-ben vezette be a török jegybank, célja a líraállomány dollárra való konverziójának minimalizálása volt az árfolyamkockázat kvázi kiiktatásával. |
A pénzügyi rendszer bedöntése nem lenne olyan nehéz, mint elsőre tűnik: a banki betéti kamatlábak és az alapkamat közt fennálló szakadék már most is évtizedes csúcson van, és az elemzők szerint jórészt ez a távolság teszi lehetővé a teljes rendszer fennmaradását azzal, hogy valamelyest ellensúlyozza a kormányzati monetáris politikát.
A jegybankárok mindezek ellenére minden bizonnyal a választások előtt
még egy alkalommal csökkenteni fogják a jelenleg 8,5 százalékos alapkamatot, folytatva ezzel azon sormintájukat, amelyet még a 85 százalékos inflációs környezetben indítottak el.
A Bank of America elemzői szerint végső soron csak egy dolog biztos a török pénzügyi rendszer közeljövőjével kapcsolatban: a líra további gyengülése.
