Közel duplázta nyereségét az év elején a Commerzbank a magas kamatoknak köszönhetően, és a várakozáson felüli teljesítmény tükrében már 2023 egészére is ambiciózusabb célokat tűzött ki a hitelező.
A német nagybank 580 millió eurós adózott nyereséget ért el az első negyedévben, csaknem kétszeresét a tavaly ilyenkor elkönyvelt 298 milliós tételnek. Az elemzői konszenzus ennél szerényebb, 481 milliós profitot jelzett előre.
A működési eredmény 60 százalékkal, 875 millió euróra javult, az emelkedő kamatkörnyezet pedig 2,7 milliárdos bevételhez segítette az európai nagybankot, amely a tavalyi, 1,8 milliárdos költségeiből százmillió eurót tudott lefaragni. A CET1-es tőkemegfelelési mutató 14,2 százalékra nőtt az időszak során, és további jó hírt jelent az is, hogy hosszú idő után vásárolhatja saját részvényeit a társaság, igaz, ennek keretösszege egyelőre mindössze 122 millió euró. A bank ezt részvényenként 20 centes osztalékjavaslattal toldotta meg, mindezekhez a május végi közgyűlésen adhatják jóváhagyásukat a befektetők.
A bank idén felívelést vár a kamatbevételekben, az eddigi 6,5 milliárd euró helyett így már hétmilliárd eurós kamatbevétel elérését valószínűsíti. Ez a forgatókönyv azonban enyhe gazdasági recesszióval számol, és még nagyban függ a lengyel érdekeltség, az mBank teljesítményétől is. A piaci várakozások ráadásul ennél nagyobb, 7,4 milliárd eurós kamatbevételt vetítettek előre az idei évre.
A befektetők a duplázódó nyereség helyett inkább a csalódást keltő prognózisra fókuszáltak, ami meg is látszik a Commerzbank részvényárfolyamán, amely 7 százalékkal a márciusi bankpánik során megjárt mélypontra zuhant a jelentés közzétételét követően.
A pénzintézet folytatja a megkezdett nagyszabású átalakításokat is, melyek során több ezer alkalmazottjától válik meg, és több száz fiókját zárja be a hatékonyság és a profitszámok növelése érdekében.
A Commerzbank jó formában van. Az átalakulásunk jól halad, és egyre inkább kifizetődik
– mondta a jelentés kapcsán Manfred Knof vezérigazgató.
A bank részben továbbra is német állami tulajdonban van a több mint egy évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság idején végrehajtott mentőakció következményeként, és az elemzők szerint „sebezhető” a növekvő a lassuló gazdaság és az esetlegesen nem teljesítő hitelek miatt.
