Nouriel Roubini szerint globális fenyeget, mind a részvény-, mind a kötvénybefektetőknek érdemes szárazon tartaniuk a puskaport. A Nobel- díjas közgazdászprofesszor, aki idejekorán előrejelezte a 2008-as pénzügyi válságot, négy forgatókönyv szerint látja a világgazdasági kilátásokat, ezek közül három olyan komoly kockázatokat hordoz magában, amelyek messzemenő következményekkel járhatnak a piacokra nézve.
A Marketwatchon megjelent véleménycikke szerint a legpozitívabb szcenárió a sikeres soft-landing, amely szerint a fejlett gazdaságok központi bankjainak sikerül visszavinni az inflációt a 2 százalékos célértékre anélkül, hogy recessziót váltana ki. A második verzió esetében az inflációs célt elérik, de viszonylag enyhe (rövid és sekély) recesszióval. A harmadik forgatókönyv a kemény landolás, amikor a 2 százalékos inflációhoz való visszatéréshez elhúzódó recesszióra van szükség, ami potenciálisan súlyos pénzügyi instabilitással járhat. Ha az megfékezésére tett erőfeszítések súlyos gazdasági és pénzügyi instabilitást váltanak ki, akkor egy
negyedik forgatókönyv is lehetséges: a központi bankok meghátrálnak, és úgy döntenek, hogy a célérték feletti inflációt is elfogadhatónak tartják, kockáztatva ezzel egy tartós ár-bérspirál kialakulását.
Roubini szerint a fő kockázat az, hogy bár az infláció a legtöbb fejlett gazdaságban csökkent, nem olyan gyorsan, mint azt a központi bankok remélték, részben azért, mert a feszessége és a gyors bérnövekedés fokozta az inflációs nyomást a szolgáltatási ágazatokban. Ezenkívül az expanzív költségvetési politikák még mindig táplálják a keresletet, és hozzájárulnak az infláció fennmaradásához.
A piaci várakozások, amelyek szerint a központi bankok befejezték a kamatemeléseket, és 2023 második felében még kamatcsökkentésbe is kezdenek, szertefoszlottak. Az amerikai Federal Reserve-nek, az Európai Központi Banknak, a Bank of Englandnek és a legtöbb más nagy központi banknak még tovább kell emelnie a kamatokat, mielőtt szünetet tarthatnának.
– véli Nouriel Roubini.
A professzor szerint pozitívum, hogy a márciusi bankcsődök óta csökkent a súlyos hitelválság kockázata, és egyes nyersanyagárak (részben a recessziós várakozások miatt) csökkentek, ami segít mérsékelni az árupiaci inflációt.
A kemény landolás (harmadik forgatókönyv) kockázata ezért alacsonyabbnak tűnik, mint néhány hónappal ezelőtt.
Mivel azonban a makacsul magas bérnövekedés és a maginfláció további kamatemelésekre kényszeríti a központi bankokat, egy rövid és sekély recesszió a következő egy évben (második forgatókönyv) sokkal valószínűbbé vált. Az inflációs várakozások növekedése a hosszú távú kötvényhozamok emelkedését és a részvényárfolyamok csökkenését eredményezné.
