Éppen két hét múlva kezdődik a nagy euróövezeti bankteszt, ugyanis június 28-án jár le az Európai Központi Bank által a pandémia idején kibocsátott olcsó hitelek, azaz az úgynevezett TLTRO-k (célzott hosszú távú refinanszírozási művelet) tekintélyes részletének visszafizetési határideje, ami azt jelenti, hogy a zóna pénzintézeteinek összesen 476,8 milliárd eurót kell visszafizetniük, méghozzá egyszerre.
Bár az európai pénzügyi rendszerben szétáradó mintegy 4000 milliárd eurós többletlikviditás elvileg tompítja a hatalmas pénzkivonás kedvezőtlen hatásait, néhány kisebb olasz és görög bank szorult helyzetbe kerülhet
– vélik az elemzők.
Sőt, Reinhard Cluse, a UBS Group szakértője szerint
Németország, Franciaország és a többi euróövezeti ország egyes pénzintézetei is megérezhetik a likviditás szűkülését, hiszen közöttük is lehetnek olyanok, amelyek az EKB-nál lévő tartalékaikat meghaladó összegű hitelt vettek fel.
Olaszországban viszont a komplett bankrendszer vett fel nagyobb TLTRO-hitelt, mint az EKB-nál parkoltatott tartaléka, ezért borítékolható, hogy egynémely banknak máshonnan kell majd pénzt szereznie a hitelek visszafizetéséhez.
A görög hitelintézetek többlettartaléka pedig nagyjából megegyezik a lejáró TLTRO-tartozás summájával.
A Bloomberg szerint némi aggodalom az EKB munkatársainál is kitapintható. Andrea Enria, az EKB bankfelügyelője májusban például megemlítette, hogy egyes bankok „jelentős mértékben támaszkodnak” a TLTRO-kra.
A brit National Westminster Bank stratégája, Joann Spadigam pedig úgy véli, az olasz bankoknak idén mintegy 35 milliárd eurót, jövőre pedig további 75 milliárd eurót kell felvenniük, hogy visszafizethessék a TLTRO-hiteleket.
Néhány kisebb banknak már rövid távon is hiányozhat a visszafizetett összeg
– tette hozzá Spadigam.
Van lehetőség az alternatív finanszírozásra
A jó hír az, hogy a hitelezőknek rengeteg lehetőségük van az alternatív finanszírozásra. Az egyik ilyen a repopiac, ahol a bankok értékpapír-fedezet mellett kölcsönözhetnek egymásnak. Amellett a kötvénypiacokhoz is fordulhatnak, hogy betömjék a likviditási lyukakat, vagy a korábban vásárolt, lejáró kötvényekből tesznek szert forrásra.
Ennek ellenére a Bloomberg Economicsnál is rizikóval számolnak:
Az EKB legnagyobb TLTRO-jának június 28-i visszafizetése tovább fokozhatja a kontinens bankszektorával kapcsolatos aggodalmakat. Ha valamelyik bank akadályokba ütközik a pénzpiacokon, amikor pótolni akarja a visszafizetendő finanszírozást, fennáll a veszély, hogy a beléjük vetett bizalom meginog, ami a befektetők menekülését idézheti elő
– írta jegyzetében David Powell, a cég euróövezeti részlegének vezető közgazdásza.
Az UniCredit pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a repopiacok felől érkező segítségnek is megvan az ára. Az olasz repokamatlábak 5-10 bázisponttal az EKB betéti kamatlába, a piaci referenciakamatláb fölé emelkedhetnek.
Segít-e az EKB?
Az elemzők véleménye teljesen megoszlik azzal kapcsolatban, hogy baj esetén az EKB mennyire segíthet.
A Bloomberg által júniusban megkérdezett közgazdászok többsége nem számít rá, hogy az EKB a TLTRO-k megszűnése után újabb hosszabb távú finanszírozást kínálna.
A központi bank cselekvési szabadságát ugyanis erőteljesen korlátozza az a hatalmas mennyiségű többletlikviditás, amely már most is gyengíti a monetáris szigorítás hatását. Még a további TLTRO-törlesztések és az EKB zsugorodó kötvényportfóliójának figyelembevétele mellett is nagyjából 15 százalékkal, 3500 milliárd euróra eshet vissza csupán a többletlikviditás a rendszerben az év végig, ha minden más tényező változatlan marad.
Furcsa lenne ebben a helyzetben, ha az EKB a mérlegcsökkentés ellensúlyozására irányuló intézkedéseket kezdene bevezetni
– jegyezte meg Jussi Hiljanen, a svéd SEB bank stratégája.
Christine Lagarde, az EKB elnöke is azt hangsúlyozta nemrégiben, hogy semmi gond, a standard konstrukciók továbbra is rendelkezésre állnak. Ezzel a heti és háromhavi likviditást biztosító műveletekre utalt, az MRO-ra (fő refinanszírozási művelet) és az LTRO-ra (hosszabb távú refinanszírozási művelet).
Csakhogy ezeknek a konstrukcióknak a kamata 50 bázisponttal az EKB betéti kamatlába felett van, és azok a kisebb hitelezők, amelyek a TLTRO-hitelek visszafizetése után kénytelenek lesznek őket igénybe venni, lemorzsolódó nyereséggel számolhatnak.
Emiatt aztán nem minden elemző zárta ki, hogy az EKB mégis közbelépjen a bajba jutott bankok támogatása érdekében, még akkor is, ha a friss likviditás biztosítása ellentétesnek tűnik is az elleni küzdelemmel.
Ha az EKB biztosra akar menni, akkor az új TLTRO-kat nagyjából a betéti kamatlábon fogja felajánlani. Ez a kockázatkezelésről szól
– mondja Cluse a UBS-től.
