Equilor: lassan induló növekedés jellemezheti a magyar gazdaság kilátásait, a hiánycél tartása azonban erősen kérdéses
Még 2025-ben sem érdemes a tavalyi szinteket elérő gazdaságbővülési ütemre számítani az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint. A növekedés ugyan jövőre megindulhat, ám a folyamat hosszadalmasnak ígérkezik.
Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője rámutatott: az elmúlt 40 év során a reálkamatok folyamatos csökkenésen mentek keresztül, az elmúlt évek során a gazdasági válságok és a demográfiai folyamatok pedig szintén ezt a folyamatot erősítették.
Napjainkban a nagybankok folyamatosan mérlegük építésén dolgoznak, csökken a kötvények iránti kereslet – az államadósság eközben globálisan megugrott, ami növekvő kötvénykínálatot idézett elő, ami akár jelentős változásokat is elindíthat a piacokon.
A környezettudatosság szerepe látványosan megnőtt: 2050-re évi 9,2 ezermilliárd dollárossá nőheti ki magát az ESG-szegmens.
Az alacsony inflációs környezet, mely a 2010-es éveket jellemezte, már a múlté: a pénzromlási kockázatok folyamatosan nőnek, a jelenlegi trendek azonban kísértetiesen hasonlítanak a 70-es, 80-as évek inflációs mintázatához – a jegybankok tehát nem dőlhetnek hátra.
Árokszállási Zoltán kiemelte: az inflációs célok mértéke nincs kőbe vésve, az Egyesült Államokban csak 2012 óta alkalmazzák, így a felülvizsgálatuk, ha szükség lesz rá, elméletben napirendre kerülhet, még ha erre nincs is nagy esély – a folyamatot azonban a Fednek vagy az EKB-nak kellene megkezdenie.
A hazai gazdaságra térve az elemző kiemelte: a magyar gazdaság második negyedéves teljesítménye negatív meglepetés okozott, a beruházások üteme lassul, a recesszióból nem került még ki az ország. A kamatszintek tovább csökkenhetnek, a hazai növekedés azonban még mínuszban ragadhat az idén.
A dezinfláció tovább folytatódhat, jövőre a 6 százalékos cél lehet reális,
a jegybanki célok elérésére kicsi az esély, csak egy igazán szerencsés esetben érhető el.
A magyar költségvetés az idén minden bizonnyal nem tudja majd tartani az előzetesen kiadott hiánycélokat. Az adóbevételek elmaradnak a várttól, a rezsivédelem hatalmas pénzeket emészt fel, így intézkedések nélkül akár 1-1,5 százalékkal is nagyobb – 4,5 százalékos – lehet a hiány, mint azt előzetesen a kabinet célként kitűzte.
Az MNB kamatpályájának alakulása kapcsán Árokszállási kiemelte: a vágások üteme lassulhat, ülésenként csak 75 bázispontos csökkentésekre érdemes számítani, az állampapírpiacon tovább csökkenhet a hozamkínálat.
Az eurózóna gazdasága alulteljesíti a várakozásokat: a német és a holland piac döcög, míg a perifériák kissé a várakozások felett zakatolnak, ezért
az EKB helyzete kifejezetten nehéz, de még egy kamatemelés még minden bizonnyal benne van a pakliban.
A Fed a várakozások szerint megelőzi majd a kamatvágások megindításával az EKB-t, a recessziót azonban elkerülheti a világ legnagyobb gazdasága – ehhez azonban jól kell lavíroznia Powell szervezetének.
A részvénypiaci kilátások kapcsán Árokszállási rámutatott: a tőzsdék a felfutásukat elsősorban a mesterséges intelligenciának köszönhetik, az amerikai indexek értékeltsége már a túlfűtöttség kérdését is felveti, a VIX félelemindex azonban alacsonyan tartózkodik.
A lemaradó szektorok közül az energiapiacban rejlő potenciált emelte ki, amely az értékeltségek alapján nem tűnik drágának, illetve a fejlődő piacok közül az Indiában rejlő lehetőségekre mutatott rá: az indiai piac indexe lemaradásban van az amerikai piactól, miközben a gazdasági potenciál nagyobb, mint sok más versenytársa esetén.
A BUX az elmúlt időszakban felfelé szakadt el a régió indexeitől,
azonban a térség kilátásait a lengyel választások nagyban befolyásolhatják a következő hetek során.
A blue chipeket tekintve: az OTP egyre függetlenebb a magyar gazdasági helyzettől, így a kilátások alapvetően pozitívak. A Molt nagyban segíti az emelkedő olajár, a Richterre a forint várható gyengülése lehet jótékony hatással, míg a Telekom az áremeléseket sikerrel vitte végig, így szintén jók a kilátásai.
Buró Szilárd, az Equilor pénzügyi innovációs vezetője kiemelte:
a forint támasza továbbra is a magas kamatkörnyezet,
a kurzus gyengülését ezért egy a vártnál nagyobb kamatvágás, a dollár további erősödése, illetve a hitelminősítők negatív értékelései okozhatják, az euróval szemben azonban a 400-as árfolyamszint jelenthet majd erős támaszt.
VG-poll: kockázatokkal tarkított úton gyengülő forintot tartogat az év második feleA Világgazdaság elemzői körképe szerint rengeteg kockázati tényező veszélyezteti az euró-forint árfolyamot, év végén pedig többet kell majd fizetni a közös európai valutáért, mint most. |
A dollárral szembeni forintkilátásokkal kapcsolatban kiemelte: a gazdasági erő és a kamatelőny is az amerikai deviza oldalán áll, így a hazai valuta erősödésére ezen a fronton nem érdemes számítani, az euró-dollár árfolyamon azonban jövő év elején ismét beállhat a paritás.
A Brent olaj árának alakulásával kapcsolatban kiemelte: a 100 dolláros hordónkénti ár könnyedén ismét realitássá válhat. Az arany árfolyama a továbbiakban is az 1900 dolláros árfolyam környékén ragadhat, és az ETF-kiáramlások ellenére is meg tudta tartani ezt a szintet.
