Már évek óta pletykálnak róla, és nemcsak az újságírók, hanem az elemzők és maga Bob Iger, a Walt Disney vezérigazgatója is újra és újra szóba hozza, hogy az Apple menthetné ki egy gáláns felvásárlási ajánlattal szorult helyzetéből a legendás szórakoztatóipari vállalatot.
Fotó: Northfoto
A felvetésnek ráadásul megvan az előtörténete is, hiszen az Apple ikonikus alapítója, Steve Jobs egy ideig a Disney legnagyobb részvényese volt, miután a konszern 2006-ban 7,4 milliárd dollárért megvette Jobstól a Pixar számítógépes animációs céget. Sőt, mivel az üzlet révén Jobs helyet kapott a Disney igazgatótanácsában is, ott szoros barátság alakult ki közte és Iger között, aki tavaly novemberben ült vissza a cég vezérigazgatói székébe.
Iger mindenesetre 2019-ben megjelent önéletrajzában azt állítja, hogy ha Jobs nem hunyt volna el 2011-ben olyan tragikusan korán, már minden bizonnyal sor került volna a fúzióra.
Idén nyáron aztán többek között Laura Martin, a Needham vezető részvényelemzője elevenítette fel a témát, aki szerint az Apple jól járna az ügylettel.
Az biztos, hogy az iPhone-gyártónak, amely közel 3 ezer milliárd dolláros tőzsdei kapitalizációjával a világ legértékesebb börzén jegyzett vállalata, képes lenne a 148 milliárd dolláros Disney bekebelezésére, ám a kérdés az, hogy vajon megérné-e.
A Disney szempontjából persze érthető a fantáziálás, hiszen egyre jobban beborul a vállalat felett az ég. Legutóbb saját részvényesei perelték be, mivel szerintük a korábbi vezérigazgató regnálása idején a menedzsment feltupírozta az előfizetők számát és a bevételt is. Emellett a hollywoodi sztrájkok miatt a streamingszolgáltatás is jóval költségesebb lett, illetve a Disney-parkok is erős riválist kaptak az Egyesült Államokban, miközben Iger utódlását is igyekeznek megoldani.
A negatív fejlemények pedig beépültek a részvénykurzusba, amely egy év alatt 115 dollárról 81 dollár alá zuhant.
Az Apple szemszögéből ugyanakkor a sztorit feldolgozó CNBC szerint nem igazán vonzó az elképzelés. Az első ellenérv, az hogy az Apple szinte soha nem vesz ismert cégeket. A legnagyobb akvizíciója a Beats Electronics hárommilliárd dollárért történő megvétele volt 2014-ben.
A nagy felvásárlások egyszerűen hiányoznak az Apple DNS-éből
– írja az amerikai portál.
Emellett nem illeszkedik az Apple alaptevékenységéhez, hogy tematikus Disney-parkokat üzemeltessen. Tim Cook, az iPhone-gyártó jelenlegi első embere valószínűleg a Disney streamingüzletága után sem érdeklődik. Az Apple TV+ jelentősége a cégnél annyira eltörpül az iPhone-ok és az egyéb eszközök értékesítéséhez mérten, hogy mostanában már nem is közlik az előfizetők számát.
Laura Martin azonban másként látja. Szerinte az akvizíció megoldhatná az Apple legnagyobb problémáját, hogy tudniillik az Apple TV+ és a kiterjesztettvalóság-szemüveg mellé a tartalom terén abszolút silány munkát végez, ezért történetmesélőket kell vásárolnia.
Évi 90 milliárd dolláros szabad cash flow-jával és mintegy 200 milliárd dolláros likvid pénzeszközeivel pedig azon kevés vállalat közé tartozik, amelyeknek megvannak a pénzügyi forrásai egy ilyen mamutüzlet megvalósításához.
Martin szerint az üzlet megszilárdítaná a két vállalat június elején bejelentett szövetségét, amelynek célja, hogy a jövőre megjelenő 3500 dolláros Apple Vision Pro szemüveghez szórakoztató élményeket kreáljanak.
További probléma ugyanakkor, hogy amíg az a Lina Khan vezeti az amerikai versenyhatóságot, aki a nagy technológiai cégek terjeszkedésének a visszaszorítására esküdött fel,
kicsi az esélye annak, hogy engedélyeznék az ügyletet.
A borítékolható tilalom ellen a cégek ugyan sikeresen perelhetnének, mivel nincs sok átfedés az üzletágaik között, de az eljárás időigényes és zűrös lenne, mindkét vállalat számára szükségtelen bizonytalanságot hozva – írja a CNBC.
Végül a CNBC szerint a nagy amerikai médiafúziók – például amikor az AT&T megvette a Time Warnert, a CBS és a Viacom egyesült, vagy a Discovery és a WarnerMedia összeolvadása – mind hatalmas értékvesztést okoztak a résztvevőknek.
