Visszafogott reggeli erősödést követően szabadesésbe kezdett a nemzetközi olajár a csütörtök kora délutáni órákban, a mélyrepülés hátterében minden bizonnyal több nemzetközi tényező alakulása is megtalálható.
Az egyik legfontosabb gyengítő tényező minden bizonnyal a dollár erősödése lehet: a zöldhasú ugyanis nap közben több mint 0,33 százalékot tudott erősödni az euróval szemben, az olajárra pedig az amerikai fizetőeszköz térnyerése rendre gyengítő hatást fejt ki.
A dollár erősödését elsősorban még a vártnál is jobban alakuló amerikai GDP-adatok segíthették: az amerikai gazdasági teljesítmény ugyanis a júliustól szeptemberig terjedő időszakban negyedéves szinten 4,9 százalékkal bővült, rámutatva ezzel arra, hogy a gazdaság még a kifejezetten magas kamatkörnyezet ellenére is magabiztosan zakatol, valószínűbbé téve ezzel azt, hogy a Fed tovább tartja magasan a kamatszintet, támaszt nyújtva ezzel középtávon is a zöldhasúnak.
A két fontosabb nemzetközi olajfajta, a Brent és a WTI egyébként az elmúlt napokban folyamatos árfolyamgyengülést mutatott, a WTI hordójáért jelenleg 83,49 dollárt, míg a Brent egységéért 87,36 dollárt kell fizetni.
A Tradingeconomics elemzése szerint ugyanakkor az olaj árfolyamcsökkenéséhez még a szezonalitással kiigazítottan is jókora keresletcsökkenés is hozzájárulhatott, ami elősorban az Egyesült Államokban volt megfigyelhető.
Az olaj kockázati prémiuma ugyanakkor az elmúlt egy hétben egyértelműen azért is diszkontálódott, mert az izraeli háborúban az előzetes félelmekkel ellentétben egyelőre nem került sor drasztikusabb eszkalációra, elsősorban annak köszönhetően, hogy az Egyesült Államok és a nyugati vezetők együttes erővel igyekeznek meggátolni a Gázai övezet Izrael általi elfoglalását, ahogy a Hamásszal folytatott túsztárgyalások is relatíve sikeresen haladnak, csökkentve ezzel a befektetők félelmeit.
