Statisztikai célú, önkéntes és anonim felmérést indított a kincstári ügyfelek körében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A legizgalmasabb kérdésnek az tűnik, hogy „Saját bevallása szerint, ismeri az állampapírok visszaváltásával (lejárat előtti eladhatóságával) kapcsolatos szabályokat?”
Fotó: Koszticsák Szilárd
Az állampapírt ugyanis nem kell lejáratig tartani, el is lehet adni, s ennek piaci akadálya sincs, mert az ÁKK folyamatos árjegyzést vállalt. Más kérdés, hogy ha az enyhülésével tömegessé válna a lejárat előtti visszaváltás, akkor vajon milyen árfolyamon jegyeznék a papírokat. A névértékhez közeli, kedvező árfolyamra nincs garancia. Mindenesetre most még nagyon vonzónak tűnik, hogy az idő előtti visszaváltás jelenleg a névérték 99 százalékán történik.
Korábban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy az árjegyzés érvényben marad, s mivel tömeges visszaváltás akkor várható, ha a piaci hozamok alacsonyabbak lesznek a jelenleginél, ezért a visszavásárlások gond nélkül refinanszírozhatók.
A visszaváltási árfolyam kapcsán, azonban sosem ennyire határozott az ÁKK kommunikációja, s
a mostani kérdőív is elég feltűnően boncolgatja, hogy vajon a visszaváltási árfolyam mennyire befolyásolja a befektetői döntéseket.
Az elmúlt napokban újra reflektorfénybe kerültek a prémium állampapírok. Holnaptól ugyanis az új 2032/I sorozat váltja fel a régi 2033/I sorozatot. A régi iránt óriási volt az érdeklődés az utolsó napokban, mert 2024-ben 18 százalék feletti hozamot lehet realizálni a 2033/I sorozattal, amit az idei infláció plusz 0,25 prémium alapján fizet, míg az új sorozat fix kamattal indít, ami évi 9,9 százalék. Ráadásul lejáratig tartva is magasabb hozam remélhető a régi sorozattól, mint az újtól.
Az ÁKK kérdőíve felméri, hogy amely lakossági állampapírok népszerűek, milyen információforrásokból tájékozódnak az ügyfelek, s ezek közül melyiket tartják hitelesnek? Mondjuk, az is érdekes, hogy vajon az állampapírok vásárlói a rokoni információkat hitelesebbnek gondolják-e a fiókok értékesítési munkatársainak tájékoztatóinál. Vagy a hivatalos weboldalakat komolyabban veszik-e, mint a közösségi médiaplatformokat?
Fontos információt rejthetnek a kérdőívből kiderülő preferenciák, hogy mi alapján rangsorolják az állampapírokat a válaszadók? Például az aktuális kamat vagy a következő periódus kamata? Vagy az a futamidő, az állami garancia? Netán a viaszválthatóság?
Emellett felmérik az ügyintézési gyakorlatot, hogy az online-ra vagy a személyes kontaktusra van-e nagyobb igény, a hozam újrabefektetésének halandóságát, s persze, azt is, hogy mennyire jellemző a lejáratig tartás.
