Vártnál is gyorsabban apad az a fejlett gazdaságokban, ezért az elemzők már fordulópontot emlegetnek a központi bankok infláció elleni kétéves harcában. Az Egyesült Államokban és az eurózónában 3 százalék körüli inflációt mérnek, míg az Egyesült Királyságban 5 százalék alattit. Vajon a jegybankárok levehetik a fékről a lábukat? És jövőre jöhet a kamatcsökkentés? Épp időszerű lenne, mert Európa már a szélén egyensúlyoz.
Kamatcsökkentési várakozásokat jelez, hogy mérséklődött az államadósság hozama Európában és az Egyesült Államokban, mivel a befektetők már elkezdték beárazni a jövő évi reményeiket. Ami jelentős változás az elmúlt hónapok fejtöréséhez képest, amikor nem értették az elemzők, hogy miért nem lassult le jobban a növekedés és az infláció a kamatemelések hatására. Mostanra egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a magasabb hitelfelvételi költségek késleltetett fájdalmat okoztak a fogyasztóknak. Szerdán az amerikai kiskereskedelmi adatok szolgáltattak érvet a kamatemelés ellen.
Fordulóponton az infláció elleni harc, a befektetők meg fognak lepődni, hogy a jegybankok milyen gyorsan, akár másfél százalékponttal is csökkentik jövőre a kamatlábakat
– mondta Stefan Gerlach, az ír központi bank egykori alelnöke.
Elemzők szerint az infláció meredek csökkenése rávilágít, hogy elsősorban a világjárvány és Oroszország ukrajnai háborúja miatt emelkedtek az árak. Szétszaggatva a globális ellátási láncokat, csökkentve a munkaerő létszámát, s előmozdítva az energiaárak növekedését. Az árnyomás enyhülése hasonlóan radikális lehet. Pláne, hogy az inflációt olyan keresleti tényezők is ösztönözték, mint például a több ezer milliárd dollárnyi állami kiadás az Egyesült Államokban, valamint a pandémia során felhalmozódott fogyasztói kereslet és a lakáspac befagyása miatt a fogyasztásba áramló megtakarítások. A közgazdászok szerint ezért erős még mindig a mögöttes infláció, s ezért volt indokolt az agresszív kamatemelés.
Mikor kezdődhet a kamatcsökkentés?
Az európai uniós döntéshozók már megnyert inflációs csatáról beszélnek, s a hetvenes éveket emlegetik, amikor a mostaninál jóval lassabban sikerült gátat szabni a fogyasztói árak dagályának.
A piacok 5 százalék alatti sanszot adnak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed további kamatemelésének, miközben a kamatcsökkentés esélyei már 86 százalékra emelkedtek.
Csak a jegybankárok óvatoskodnak a fejlett országokban, mondván, hogy Izrael és a Hamász konfliktusa könnyen eszkalálódhat a Közel-Keleten, emellett a bérek is gyorsan emelkednek, s még az energiaárakban is rejtőzhet inflációs kockázat.
A Morgan Stanley arra számít, hogy a Bank of England jövő májustól kezdi meg a kamatcsökkentést, majd júniusban a Federal Reserve és az Európai Központi Bank is a leszálló pályára lép.
