Hamarosan zárt ajtók mögött, szűk kör részvételével zajló privát ügyletek világából kiléphetnek a szabadpiacra a kibertámadás ellen védettséget nyújtó katasztrófakötvények – írta meg a Bloomberg. A szabályozott tőkepiacokra való belépés mind a kibocsátó vállalatok, mind a befektetők számára kifejezetten érdekes lehet: az amerikai cégvezérek 25 százaléka ugyanis a PwC friss kutatása szerint úgy gondolja, vállalata extrém módon kitett a hekkertámadásokkal szemben, míg a klímaváltozással kapcsolatosan csupán 22 százalékuk vélekedik így.
Fotó: Shutterstock
Mi az a kiber-katasztrófakötvény és miért van rá szükség?
A katasztrófakötvények olyan vállalati kötvények, melyet az érintett cégek egy lehetséges, valamilyen szinten ugyan kiszámítható, ugyanakkor jelentős bizonytalansággal övezett káreset anyagi következményeinek enyhítésére bocsátanak ki, mégpedig a káreseménytől függetlenül, azt megelőzően. Az olyan országokban vagy régiókban, ahol például sok az időjárási viszontagság, rendszeresek a hurrikánkötvény-kibocsátások.
A kibertámadások elleni kötvények iránti kereslet azonban példátlan növekedésnek indult az elmúlt években: az Egyesült Államokban
2021-ről tavalyra 48 százalékkal 10,2 milliárd dollárra nőtt hekkertámadásokra visszavezethető károk összértéke,
az érintett cégek pedig sok esetben korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek arra, hogy az ilyen kiesésekre előzetesen felkészüljenek. A jelentősebb kibertámadások közé tartozik az elmúlt évekből az ukrán bankrendszer ellen 2017-ben indított orosz hekkertámadás, az amerikai olajellátást megingató, Colonial Pipeline vezetékrendszer elleni 2021-es akció, de az a múlt hét pénteki incidens is, mely az ausztrál DP World ellen indult és amelynek nyomán 30 ezer áruval megrakott konténer ragadt a kikötőkben.
Hogy működnek a kiber-katasztrófakötvények?
Az ilyen kötvényeket kibocsáthatják maguk a kibertámadás ellen védettségre vágyó vállalatok, vagy azok a biztosítócégek is, amelyek adott esetben biztosítják a közvetlenül érintett cégeket a támadások következményei ellen.
A kiber-katasztrófakötvények általában
- rövid, 3–5 éves lejáratúak,
- a megszokott vállalati kötvényeknél jelentősen magasabb hozamot fizetnek,
- ugyanakkor kifejezetten rizikósak is.
Működésük alapelve ugyanis az, hogy amennyiben a vállalat nem szenved el egy bizonyos értékhatár feletti kárt előidéző, jelen esetben például hekkertámadást, akkor éves hozamot garantál a befektetők számára, a kötvények névértékét pedig lejáratkor visszafizeti – azonban ha a meghatározott káreset mégis bekövetkezik, a befektetők búcsút inthetnek a tőkéjüknek, lévén a cég ezt a pénzt szabadon felhasználhatja saját kárának csökkentésére.
A katasztrófakötvények iránti megnövekedett befektetői érdeklődést kiválóan mutatja, hogy az árfolyamuk követésére létrehozott index közel 18 százalékkal erősödött az idén, míg az amerikai államkötvények indexe 1,6 százalékot vesztett értékéből. Elemzői becslések szerint a szegmens értéke idén év végére akár a 40 milliárd dollárt is elérheti.
Rizikósak, nehezen előrejelezhetők, mégis jönnek a kiber-katasztrófakötvények
Toby Pughe, a Tenax alapkezelő elemzője a Bloombergnek kiemelte: a kiber-katasztrófakötvények azon túl, hogy kifejezetten rizikósak, az általuk biztosított káreset bekövetkezési valószínűségének meghatározása gyakorlatilag hasraütésszerűen zajlik.
Ha azt állítják, 1 százalék a tőkénk elvesztésének esélye, könnyen lehet, hogy az a valóságban 5-6 százalék között mozog
– mutatott rá a szakértő.
Az első kiber-katasztrófakötvények ugyanakkor akár már hónapokon belül piacra is kerülhetnek: a Beazley biztosítócég egy 100 millió dolláros kötvénycsomag kibocsátását helyezte kilátásba, míg az Axis Capital egy 75 milliós pakettet tervez piacra dobni.
