A forint a támogató külső hangulat és az uniós forrásokról szóló kedvező hírek ellenére sem tudott tovább erősödni. A magyar fizetőeszköz lassú erősödés eredményeként november 15-re érte el az elmúlt négy hónap legerősebb szintjét az euróval szemben, átlépve a 376-os euró-forint küszöböt, majd az ezt követő korrekcióval, november 20-tól már a 380-as szint fölé került a keresztárfolyam az utolsó néhány kereskedési napon.
A közelmúltbeli felértékelődés után valószínűleg jelentős profitrealizációra került sor a befektetők részéről
– vélik a CIB elemzői, hozzátéve: ezt megerősíti az is, hogy a hazai deviza régiós összehasonlításban is kifejezetten gyengén teljesített. A cseh és a lengyel valutával szemben is több mint 1 százalékkal leértékelődött a forint.
Mint mondták, az a tény, hogy a forint annak ellenére sem tudott érdemben erősödni, hogy a globális befektetői hangulat viszonylag támogató volt, és az elmúlt napokban általánosságban jól teljesítettek a kockázatos eszközök és régiók, igazolni látszik alapforgatókönyvüket:
rövid távon nem számítanak további látványos forintfelértékelődési trend kialakulására.
Az euró-forint a 375–395 közötti szélesebb, illetve a 380–390 közötti szűkebb sávban mozoghat az elkövetkező időszakban.
A hazai árfolyamrendszer módosítása mellett érvelt véleménycikkében a Századvég Konjunktúrakutató elemzője. Szerinte elméleti és gyakorlati szempontból is felvethető a
plusz-mínusz 15 százalékos intervenciós sávval kiegészített árfolyamrendszer
ismételt alkalmazása. Egyrészt, hogy a köztudatban és üzletkötés szintjén se alakulhassanak ki irreális, vagy másképpen fogalmazva a forint-euró intervenciós sávján kívüli árfolyamok. Másrészt a piaci szereplők ne nagyobb volatilitású forintárfolyammal szembesüljenek, így a nyitott devizapozíciók fedezése határidős ügylettel, opcióval olcsóbb legyen. Harmadrészt pedig, a jövőben Magyarországnak az euró bevezetését megelőzően mindenképpen egy ilyen árfolyamrendszerben kell üzemeltetnie a forintot.
