Négyből egy eurót visszaoszt a Ryanair

A nyári csúcsforgalomnak és az ennek apropóján 24 százalékkal megemelt jegyáraknak köszönhetőn rekordnyereséget vár a Ryanair a jövő márciussal véget érő üzleti évére. Ezzel a 2018-as üzleti év 1,45 milliárd eurós eredményrekordját adnák át a múltnak, méghozzá meggyőző módon.

A hétfő reggel kiadott, szeptemberrel véget ért második üzleti negyedévről szóló gyorsjelentéshez csatolt frissített útmutatójuk szerint a tiszta profit az 1,85–2,05 milliárd eurós sávba esik majd. A befektetők számára az is jó hír, hogy Európa legnagyobb diszkont-légitársasága áttér a rendszeres osztalékfizetésre, hiszen van és lesz is miből. Ez jelentős változás az üzletpolitikában, a Ryanair ugyanis már-már betegesen ódzkodott a rendszeres kifizetésektől, noha többször is rendkívüli osztalékot fizetett kitartó részvényeseinek. 

Négyből egy eurót visszaoszt a Ryanair

Azt is közzétették, hogy a folyó üzleti év után 400 millió eurót fizetnek ki, az első 200 milliót előlegként jövő februárban, a másik 200 milliót pedig utólag, szeptemberben. Neil Sorahan pénzügyi igazgató a Reutersnek 25 százalékban jelölte meg a rendszeres osztalék arányát az adózott eredményen belül – legalábbis ezt tervezik. Az elmondottakra 6,3 százalékkal lőttek ki a Ryanair részvényei a dublini tőzsde délelőtti kereskedésében.

A nyári főszezonban a Ryanair 1,515 milliárd eurós adózott eredményről számolt be, ez 26 százalékos előrelépés az ez évvel korábbihoz viszonyítva, míg fél év elteltével már 2,178 milliárdnál járnak, ez 59 százalékos pluszt takar. Az őszi–téli üzemeltetés viszont jobbára viszi a pénzt, a kérdés csak az, mennyire tudják megfogni a kiadásokat. 

Mindenesetre Neil Sorahan optimista, szerinte az ősz a várnál jobban alakul, ezt arra alapozza, hogy a jegyárak átlagosan „tizenvalahány” százalékkal meghaladják az egy évvel korábbi szintet. A jövő év elejére viszont még becslést sem tud adni, mivel a helyzet a geopolitikai bizonytalanságok miatt képlékeny.

Akadozik a flottabővítés

Azt azonban kedvező fejleményként értékelte, hogy az utazási kedv a magasabb jegyárak ellenére sem csökken, emellett az infláció általános csökkenése is a kezükre játszik. Bizonytalansági tényezőként említette, hogy kizárólagos repülőgép-szállítójuk, a Boeing előreláthatóan csúszik az átadásokkal, emiatt az ütemterv szerint esedékes 57 darab Boeing 737 MAX modellből tízet csak 2024 végén kaphatnak meg. 

Magyarán ezek hiányoznak majd a légitársaság szempontjából meghatározó, profittermelő nyári csúcsszezon flottájából. (Szeptember végén a Ryanair 563 Boeinggal repült.) Hozzátette, hogy heti rendszerességgel egyeztetnek az amerikai gyártóval, és bíznak abban, hogy az üzemanyag-takarékos gépek szállítását fel tudják gyorsítani.

A szeptemberrel zárult három hónapban a Ryanair bevétele 23 százalékkal, 4,926 milliárd euróra nőtt. Ezen belül a teljes bevétel 73 százalékát kitevő jegyértékesítésből 3,60 milliárd euró folyt be, 26 százalékkal több az előző évinél. A fapados légitársaság a kiegészítő szolgáltatásai árazásánál visszafogottabb volt, így „csak” 14 százalékkal többet, 1,326 milliárd eurót kasszírozott. 

A kerozin drágulása nyomot hagy a jegyárakon is

Kiadási oldalon 24 százalékos növekedésről és 3,22 milliárd eurós tételről számoltak be. Arányában a legtöbbet, 29 százalékot a legnagyobb, 46 százalékos súllyal szereplő költségsoron, azaz az üzemanyagoknál regisztráltak, a végszámla itt 1,476 milliárd euró volt a kerozinbeszerzéseit 85 százalékban fedezeti ügyletekkel optimalizáló Ryanair kimutatásában. 

Hogy nem lett még húzósabb a számla, abban nagy része volt a flottába beállított üzemanyag-takarékos Boeing 737-8200 Gamechanger modelleknek, amelyek átlagosan 4 százalékkal több utast tudnak szállítani 16 százalékkal kevesebb kerozin felhasználásával. A személyzeti költségek 24 százalékkal nőttek, ez volt a munkabéke, a forgalmat megbénító sztrájkok elkerülésének az ára. A március–szeptemberi üzleti fél évben 

A nyári időszakban azonban már 24 euróval dobták meg az utazási költségeket az igényelt extrák. A kihasználtságra nem lehetett panasz, a Ryanair járatain ez a mutató a tavalyi 94 százalékról 1 százalékkal ment feljebb.

A Ryanair-vezér Brüsszellel sem elégedett

Michael O’Leary vezérigazgató a gyorsjelentéshez fűzött kommentárjában az európai légi közlekedési piac bővülését gátló tényezőkről is szólt. Szerinte a vezető repülőgépgyártók a következő három-négy évben sem lesznek képesek a megugró kereslet megfelelő szintű kielégítésére, amit csak tetéz, hogy a Pratt & Whitney hajtóműveket műszaki hibák miatt javítani kell, emiatt repülők százai hosszú hónapokra kiesnek a légi forgalomból. 

A szektor konszolidációja is öles léptekkel halad előre, ezt költséghatékonysági oldalról kedvező folyamatként értékelte O’Leary, aki arról nem tett említést, hogy a Ryanair csoport (Buzz, Lauda, Malta Air, Ryanair és Ryanair UK) milyen formában venne részt ebben a folyamatban. 

– jegyezte meg a Ryanair vezérigazgatója. Eközben a rendkívül szigorú uniós klímavédelmi célok teljesítése is bőven ad feladatot az ágazat szereplőinek. 

O’Leary odaszúrt Brüsszelnek is, amelytől a nemzetközi légi közlekedés bénító forgalomirányítói sztrájkok megfelelő kezelését várja el, mi több, követeli. Másfél millió utas aláírásával petíciót is vittek szeptemberben Ursula von den Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, hogy a nemzeti légtereken való átrepülést garantálják az esetleges helyi sztrájkok idején is. 

jelentős károkat okozva a vétlen légitársaságoknak és utasaiknak. O’Leary sajnálkozva állapította meg, hogy egységes uniós fellépésre egyelőre hiába várnak.

A Ryanair üzleti kilátásairól elmondta, hogy a folyó pénzügyi évben továbbra is 183,5 milliós utasszámmal terveznek, ennek teljesülése a Boeinggal folytatott tárgyalásoktól is függ. Az őszi–téli szezonra 15 százalék körüli jegyáremelkedést jeleznek előre (éves összevetésben). 

A stratégiai célt is megerősítette, e szerint a 2034-es üzleti évben már évi 300 millió utast szállítanának, a jelenlegi durván háromszorosát.