A norvég önkormányzati alkalmazottak 70 milliárd dolláros nyugdíjalapját kezelő KLP (Kommunal Landspensjonskasse Gjensidig Forsikringsselskap) egy tucat, Szaúd-Arábiában, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban jegyzett vállalatból szállt ki, egyben a jövőre nézve is feketelistára helyezve ezeket a cégeket – közölte csütörtökön az alap.
Az ingatlan- és a távközlési szektor is érintett
A KLP a részvényektől többnyire az emberi jogi visszaélésekhez való hozzájárulás „elfogadhatatlan” kockázata miatt vált meg, a külön nevesített Saudi Aramcót viszont környezetkárosító tevékenysége miatt száműzték a portfólióból. Összesen 15 millió dollár értékben szabadultak meg érdekeltségeiktől.
A kizárt cégek között voltak egyebek között azok az ingatlanszektorban működő vállalatok is, amelyek a KLP szerint az afrikai és ázsiai migráns munkavállalókat – emberi jogaikat is megsértve – hátrányosan különböztetik meg.
A nyugdíjalap – nem összetévesztendő az 1400 milliárd dollárnyi befektetéssel rendelkező norvég állami nyugdíjalappal – az említett országokban a távközlési ágazatot is célba vette, mivel – mint indokolták – a mesterséges intelligencia fejlődésével a megfigyelés és a cenzúra kockázata is erősödik a régióban.
„Az Öböl menti államokban továbbra is olyan autoriter kormányzati rendszerek működnek, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát és a politikai jogokat, beleértve e rendszerek kritikusainak és az emberi jogi aktivistáknak a jogait is” – idézte a Bloomberg Kiran Azizt, a KLP befektetésekért felelős vezetőjét.
A több száz norvég önkormányzatot, több ezer önkormányzati vállalatot és 30 egészségügyi alapítványt kiszolgáló KLP magát olyan felelős befektetőnek tekinti, amely hajlandó környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) okokból kivonulni a vállalatokból.
Ciszjordániában működő izraeli cégek részvényei is mentek a kukába
Az elmúlt években elsősorban az indiai Adani Green Energy volt az alap mumusa, mivel aggasztónak találták, hogy a csoport egyik vállalata révén környezetszennyező tevékenységeket finanszírozott.
Nem kímélték azonban azokat az amerikai cégeket sem, amelyek az emberi jogok megsértésével összefüggésbe hozható menekültközpontokat felügyelik, sőt a ciszjordániai izraeli településekhez kötődő vállalatokba való befektetéstől is elzárkóznak.
Aziz kiemelte, hogy az Aramcót elsősorban azért zárták ki, mert az olaj- és gáztermelő óriáscég átalakulási terve nem felelt meg az elvárásaiknak. A nyugdíjalap szerint ugyan általában gyümölcsöző az Öböl menti államok vállalataiba való befektetés, ám a Saudi Aramco politikáját a részvényesek képtelenek befolyásolni, mivel 98 százalékban Szaúd-Arábia, illetve szaúdi állami vállalatok tulajdonában áll.
A hírre érdemben nem reagált a Saudi Aramco részvényárfolyama csütörtök délelőtt.
Az Investing News portál adatai szerint egyébként a világ legnagyobb földgáztermelői között Katar a hatodik, Norvégia a nyolcadik, míg Szaúd-Arábia a kilencedik helyen áll. Nyersolajtermelésben viszont Szaúd-Arábia a globális második, az Egyesült Arab Emirátusok a nyolcadik, Kuvait a tizedik, Norvégia a 13-ik, míg Katar a 14-ik pozíciót foglalja el.
