A Shein beszállítói által alkalmazott állítólagos kényszermunka siklathatja ki a kínai hátterű e-kereskedelmi óriás részvényeinek amerikai tőzsdei bevezetését – legalábbis a jelen állás szerint, ugyanis amerikai politikusok pártállástól függetlenül annak bizonyítását várják el a divatkereskedelmi cégtől, hogy termékei előállításánál semmilyen módon nem alkalmaz a nemzetközi jog által tiltott módszereket.
Fotó: Northfoto
Bár a Shein már többször letette a nagyesküt, hogy nincs köze a hszincsiangi ujgurokhoz, valahogy ez nem jutott el az illetékesek tudatáig, a fel-felreppenő személyes beszámolók pedig folyton újabb kételyeket ébresztettek. Sem a cégnek, sem a muszlim etnikai kisebbség elnyomását és (kényszer)munkatáborokban való átnevelését váltig tagadó pekingi vezetésnek nem volt elfogadható válasza arra a 2022-es Bloomberg jelentésre, amely azt igazolta, hogy a Shein ruházati termékei a Hszincsiang régióhoz köthető gyapotot tartalmaznak.
A Shein tőzsdei kitiltásához nincs meg a jogalap
A Shein azt a sablont vette elő, hogy a vállalat "zéró toleranciát" tanúsít a kényszermunkával szemben, és hogy a beszállítóknak be kell tartaniuk a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeihez igazodó szigorú magatartási kódexet. Az viszont kiderült, hogy az amerikai politika a 2024-es év nagy tőzsdei attrakciójának ígérkező elsődleges kibocsátást (IPO) hátráltathatja ugyan, de meg nem akadályozhatja.
A Shein-kritikus amerikai politikusok ragaszkodnak ahhoz, hogy a cég független auditorokkal végeztessen ellenőrzést a gyártástechnológia humán oldaláról, de akár tótágast is állhatnak, a tőzsdefelügyelet (SEC) az emberi jogok állítólagos megsértésére hivatkozva akkor sem utasíthatja el a felvételi kérelmet – mert nincsen hozzá jogalapja. Azt viszont elrendelheti, hogy a Shein tegyen közzé információkat az ellátási láncáról.
A Shein IPO-ja tehát forró krumplinak számít, dobálgatják ide-oda, hátha attól hamarabb kihűl.
Az amerikai bevezetési kérelem benyújtásáról a Reuters novemberben írt belső forrásokra hivatkozva, de az ügy érzékenységét jól jelzi, hogy azóta hivatalos kommunikáció sem a cég, sem a SEC részéről nem történt, így a visszaigazolásról sincsen nyilvános dokumentum.
Pekingben is bekopogtattak
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a Shein nyilvánvalóan a „kínai billog” eltüntetése érdekében 2022-ben Nankingból Szingapúrba tette át a székhelyét, azaz nem volt kristálytiszta, hogy „odahaza” melyik hatóság jár el az ügyében, amikor az amerikai tőkepiaci partraszállását meghirdeti.
Fotó: Getty Images
Nos, a Shein óvatos, tanult neves elődeinek elriasztó példájából és bejelentkezett Pekingben engedélykérelmével a Kínai Értékpapír-szabályozási Bizottsághoz (CSRC). A legutóbbi, tavaly májusi tőkeemelési körben
a 66 milliárd dollárra értéket ruházati e-kereskedő globális cégként hirdeti magát,
hiszen több mint 150 országban értékesít olcsó divatárut, az engedélyezés esetében azonban nem ez a perdöntő.
A Reuters forrásai szerint ez így is van, a frissített kínai tőkepiaci szabályozás szerint még akkor is vonatkoznak a Sheinre a kínai tőzsdei bevezetési szabályok, ha a székhelye offshore.
A Didi-affér után szigorodtak a szabályok
Viszont bevételének, nyereségének, teljes vagyonának vagy nettó eszközállományának legalább 50 százaléka Kínában keletkezik, és megfelel a következő két kritérium egyikének is: üzleti tevékenységének fő részét Kínában végzi, vagy ha nem, akkor a felső vezetőinek többsége kínai állampolgár, illetve rendelkezik itt bejelentett lakcímmel.
Való igaz, hogy a Shein nem rendelkezik saját gyártóüzemmel, viszont mintegy 5400 külsős kínai beszállítóval termeltet, s ettől fogva már a kínai CSRC szabja meg az offshore tőzsdei kibocsátás alapvető követelményeit.
Fotó: Shutterstock
Az új tőzsdei bevezetési szabályokat pedig épp azután szigorították, hogy a Didi Global fuvarmegosztó óriáscég saját döntése alapján negligálta a kínai hatóságok figyelmeztetéseit, és 2021 tavaszán 4,4 milliárd dolláros IPO-t hajtott végre New Yorkban. Rosszul tette.
Ezzel magára haragította Pekinget, amely adatvédelmi hiányosságokra hivatkozva azonnal eljárást indított ellene, zárolta az applikációit, így gyakorlatilag megfosztva az üzleti növekedés bármilyen lehetőségétől.
A fojtófogás jól működött, a Didi önkritikát gyakorolva egy évre rá hazasompolygott Amerikából, majd egy 1,2 milliárd dolláros bírsággal megváltotta a szabadságát
– de az amerikai álom ahogy jött, úgy szerte is foszlott.
A Shein ezt a csapdát kikerüli, a kínai bejelentkezéssel, ugyanakkor meg is nehezíti a saját dolgát, hiszen innentől fogva többi között még a nemzetbiztonsági, az adatvédelmi és a kíberbiztonsági hatóság engedélyét is be kell szerezni ahhoz, hogy utána továbbvihesse az IPO folyamatát New Yorkban.
Mindez befektetői oldalról nem túl pozitív fordulat, hiszen minél többen szónak bele kínai részről az IPO ügyébe, annál több lesz a későbbiekben a bizonytalansági tényező, melyekkel a Shein részvényét megvásárlóknak szembesülniük kell.
