Tavaly decemberben az amerikai munkáltatók 216 ezer új munkahelyet teremtettek a washingtoni szakmisztérium adatai szerint, ez jóval meghaladja a 170 ezres elemzői konszenzust. Ám a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék maradt, ami kissé elmarad a 3,8 százalékos elemzői várakozástól. Az adatközlést követően estek a főbb amerikai részvényindexek határidős jegyzései, míg a kincstári hozamok az egekbe szöktek.
A The Wall Street Journal által megkérdezett elemzők előzetes konszenzusa szerint a piac arra számított, hogy a novemberi 199 ezer új munkahelyhez képest a munkáltatók tavaly decemberben 170 ezer új munkahelyet teremtettek. Ami nem mondott volna ellent annak a vélekedésnek, hogy a folyamatosan hűl, a novemberi adatot ugyanis a sztrájkból visszatérő autóipari dolgozók torzították.
Az új munkahelyek számának növekedése tavaly immár a második egymást követő évben lassulhatott a várakozás szerint, bár a pandémia előtti szint felett maradt.
A munkaerőpiac feszességének tavalyi, egyenletesen lassuló üteme az hirtelen lassulásával párosulva optimizmusra adott okot, azt sugallta, hogy a gazdaság úgynevezett puha landolással szállhat ki az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelési periódusából. Ami azt jelentené, hogy az infláció nélkül enyhül. Most azonban
a piac a munkaerő-felvételek decemberi gyorsulását emészti.
Sok befektető reménykedett a márciusi kamatcsökkentésben, ám a munkaerőpiac váratlan forrósodása aláássa ezt a várakozást. Sőt, már a Fed napokban közzétett jegyzőkönyvei is azt sugallták, hogy a kamatemeléseknek vége. Emiatt a Wall Streeten már nagyban folytak a kamatcsökkentési spekulációk.
Szinte csak a menetrend volt kérdéses: hogy már márciusban vagy majd csak nyáron indul a menet. Nos, úgy tűnik, a spekulációkat is lehűtötte a Munkaügyi Minisztérium.
A közgazdászok előzetesen arra számítottak, hogy a munkanélküliségi ráta decemberben 3,8 százalékra emelkedett a novemberi 3,7 százalékról. A ráta a tavalyi évet 3,4 százalékon kezdte, ami az 1960-as évek vége óta nem látott mélypont.
