Nagyot mentek a nyugat-európai tőzsdék
Erősödéssel zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdék szerdán: a londoni FTSE 100 mutató 0,56 százalék, a frankfurti DAX index 1,58 százalék, a párizsi CAC 40 index 0,91 százalék pluszban fejezte be a napot. Az euróövezeti EuroStoxx 50 index 2,17 százalékkal emelkedett. Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 1,01 dollárral (1,28 százalékkal), 80,56 dollárra emelkedett.
Míg az arany ára unciánként 0,63 százalékkal (12,75 dollárral), 2013,05 dollárra esett, az európai gázár nőtt: a TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, februári határidős jegyzésében 1 megawattóra 28,86 eurón zárt, ami 6,01 százalékkal magasabb előző napi záróértékénél. A gázár három hónapja 54,43 eurón, egy éve 68,45 eurón, két éve 40,01 eurón zárt.
A 2023-as tőkepiaci körkép élesen ellentétes képet mutatott az egy évvel korábbi szinttel szemben: míg 2022-ben a kötvényeken és a részvényeken is szinte csak veszteni lehetett világszerte, tavaly mindkét eszközosztály két számjegyű erősödést élt meg, viszonylag kevés olyan tőzsde volt, amely veszteséggel zárta a tavalyi esztendőt. A BUX 40 százalékos ralija, amely ma újabb rekordot döntött meg, épphogy elég a top 10-hez.
Több évtizedes rekordot döntött a tokiói tőzsdeindexHarmincnégy éves csúcsot döntött a japán Nikkei 225 részvényindex: ultralaza monetáris politika, tartósan gyenge jen és Kínából menekülő befektetők fűtik a japán részvényralit. Viszont arról sem szabad elfeledkezni, hogy az Abenomics évtizedes reformfolyamatot indított Japánban, melynek nyomán ma már a japán menedzsmentek is a jövedelmezőségre összpontosítanak. Ennek következtében Japánban is divatba jött az osztalékfizetés, és a részvények visszavásárlása sem ritka. |
