Harmincnégy éves csúcsot döntött a japán Nikkei 225 részvényindex. Az 1990 februárja óta nem látott magaslat arra utal, hogy a piac szerint a Bank of Japan fenntartja ultralaza monetáris politikáját , s kitart a gyenge jen mellett. A tokiói irányadó indexe kedden 1,2 százalékos emelkedéssel 36 984,51 pontra erősödött. Az index a múlt héten 6,6 százalékkal került feljebb, ami a legnagyobb heti nyereség volt 2022 márciusa óta. A Nomura előrejelzése szerint a Nikkei index az idei első negyedévben a 33–37 ezres tartományban mozoghat.
A Nikkei ralit támogatja, hogy a japán jegybank nem változtatott a monetáris kondíciókon. Az újonnan elhelyezett betétekre vonatkozó kamat mínusz 0,1 százalékon maradt, megfelelve az előzetes várakozásoknak. Nem változott a hozamgörbekontroll-program sem, továbbra is 1 százalékon tartják a tízéves lejárat felső korlátját. A következő időszakban elsősorban a bérek alakulását figyeli a jegybank, mivel tartós béremelkedés szükséges az inflációs célok eléréséhez. A 2024-es pénzügyi évre vonatkozó maginflációs várakozást 2,8 százalékról 2,4 százalékra csökkentették, a jövő évit 1,7 százalékról 1,8 százalékra emelték.
A határidős árazások alapján a piaci szereplők júniusra vagy júliusra várják az első, 10 bázispontos kamatemelést Japánban.
A jen mérsékelt erősödést mutatott a dollárral szemben a kedd reggeli kereskedésben.
A japán benchmark index kosarában idén a legjobban teljesítő részvények közül a Fast Retailing 15 százalékot emelkedett eddig, a Nintendo 12 százalékot, a Trend Micro 11 százalékot, míg a DeNa 8 százalékot.
A kínai piacról menekülő befektetők tőkéje is segíti a japán tőzsdét. A kínai egyéni befektetők és a Kínában korábban pénzt parkoltató külföldiek is Tokió felé fordultak. Japán olcsóbb, mint az Egyesült Államok, s potenciálisan kevesebb politikai és szabályozási kockázattal jár a tokiói jelenlét.
A Lazard szerint kedvezők a japán részvények közép- és hosszabb távú kilátásai, amit a vállalatirányítás fejlődésével, a tokiói tőzsde piacbarát intézkedéseivel, s a defláció felől az felé való elmozdulással magyaráznak.
Január második hetében nettó 6,5 milliárd dollárnyi japán részvényt vásároltak a külföldi befektetők.
A tokiói tőzsde sajátossága, hogy miközben
jenben mérve dübörög a japán rali,
dollárban számolva a tokiói tőzsde az amerikai börzét másolja. Persze a két részvénypiac még csak nem is hasonlít egymáshoz, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a japán részvények általában olyankor múlják felül az amerikai széles piacot, amikor éppen omlik a jen árfolyama.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az Abenomics évtizedes reformfolyamatot indított Japánban, melynek nyomán ma már a japán menedzsmentek is a jövedelmezőségre összpontosítanak. Ennek következtében Japánban is divatba jött az osztalékfizetés, és a részvények visszavásárlása sem ritka.
