Az idei tőkepiaci körkép élesen ellentétes képet mutatott a tavalyival: míg 2022-ben a kötvényeken és a részvényeken is szinte csak veszteni lehetett világszerte, idén mindkét eszközosztály két számjegyű erősödést élt meg, viszonylag kevés olyan volt, amely veszteséggel zárta az idei esztendőt. Nézzük, mely országok részvénypiacai nyerték a legnagyobbat 2023-ban, és melyik piacok hozták a legnagyobb veszteségeket!
Fotó: Shutterstock
Üzbegisztán mindent vitt, még az OTP is beszállt a piacra
Az idei év legnagyobb erősödést megélő részvénypiaca az üzbég tőzsde volt: a közép-ázsiai ország indexe, az UCI 76,62 százalékos felfutást élt meg az idén, igaz, bőven volt honnan visszakapaszkodjon a parkett.
A üzbég piac felfutása elsősorban a kormány exporttámogató fordulatának és az idén megindított privatizációs hullámának volt köszönhető: az ország vezetése ugyanis elhatározta, hogy a helyi bankszektor 60 százalékát magánkézben szeretné látni 2026-ig bezárólag – ebből a folyamatból vette ki a részét az OTP is az Ipoteka Bank felvásárlásával, amivel Csányi Sándor vezette cég a legnagyobb lakossági hitelező lett a piacon.
Egyiptomban valósággal felrobbant a tőzsde
Az észak-afrikai országot ugyan messze 30 százalék feletti sújtja, a kormányzat egyre inkább alkalmazza a részvénypiacot a pénzromlás elleni harc eszközeként. Abd el-Fattáh esz-Szíszi elnök az elmúlt időszakban ezért egyre több piactámogató intézkedést vezetett be, elkezdte a korábbiaknál jobban figyelni és kontrollálni a devizapiaci folyamatokat, főként a dollárral szemben, és fontos célként tűzte ki a befektetők bevonzását, megnyugtatását is, ami jelentős tőkebeáramlást idézett elő a piacon.
Az egyiptomi részvényindex, az EGX-30 hetvenegy százalékot menetelt az idén, megdöntve minden korábbi történelmi árfolyamcsúcsát is.
Pakisztán elkerülheti az államcsődöt, a befektetőknek pedig ennyi elég volt
A dél-ázsiai ország tőzsdemutatója (KSE-100 index) 58 százalékot erősödött az idén, messze megdöntve ezzel saját korábbi történelmi rekordértékeit. A pakisztáni felfutás hátterében elsősorban az állt, hogy az ország a nyáron sikeresen megállapodott az IMF-fel egy több milliárd dolláros hitelcsomagról, ami hatalmas mértékben csökkentette a befektetők korábbi, az ország fizetésképtelenné válásáról szóló félelmeit.
A hitelmegállapodás valóban úgy kellett az országnak, mint egy falat kenyér: a dél-ázsiai nemzet ugyanis 40 százalékos inflációval is küzdött az idén, a helyi deviza pedig hatalmas értékvesztést élt meg a dollárral szemben.
Laosz, Amerika és a BUX is nagyot ment az idén
Olyan erős volt az idén a tőzsdei rali világszerte, hogy öt további index végzett még 40 százalék környéki éves pluszban:
- a laoszi mutató 50 százalékos,
- az amerikai Nasdaq és az orosz MOEX mutató 43 százalékos,
- az isztanbuli XU100 mutató pedig 40 százalékos pluszban zárhatja majd az évet,
éppen csak beelőzve ezzel a pesti tőzsde BUX-indexét, mely jelenleg 39 százalékos pluszban jár. A top 10-be még a görög piac fért fel a maga 37 százalékával, illetve a lengyel tőzsde az idei 31 százalékos ralijával.
A legnagyobb vesztesek közé Kolumbia, Kuvait és Mianmar részvénypiacai fértek fel
A legnagyobb mínuszt a kolumbiai tőzsde indexe, a COLCAP produkálta az idén: a dél-amerikai ország tőzsdéin kirívóan alacsony volumen mellett folyik a kereskedés, a befektetői bizalom pedig folyamatosan csökken, mivel a várt fejlesztések rendre elmaradnak a parketten. Az elemzők által egyre kockázatosabbnak tartott tőzsde indexe az idén 9 százalék feletti mínuszt ért el.
Nem sokkal teljesített jobban a kuvaiti parkett sem: a KSW index 8,44 százalékot vesztett értékéből az idén, miután a nemzetközi befektetők az olajkitermelés csökkentése, a részvények túlértékeltsége és a magas kamatkörnyezet miatt visszaeső gazdaságot látva elpártoltak a piacról. A kereskedési volumen az idén harmadával csökkent az országban.
A negatív dobogó harmadik fokára a mianmari index, a MYANPIX fért fel, mely az idén 7,97 százalékot vesztett az értékéből. Az ország részvénypiaca kicsi, viszonylag fejletlen és alacsony értékeltséget képvisel csupán, így nehezére esik befektetőket bevonzani mind belföldről, mint külföldről egyaránt, továbbá hivatalosan kodifikált belépési kritériumokkal sem rendelkezik – az elemzők pedig abban sem biztosak, hogy a piac hosszú távon egyáltalán nyitva tud majd maradni.
Érdemes az indexek teljesítményét nemcsak saját devizában, hanem dollárban is összevetni. A dollárban számított teljes hozam (osztalékot is figyelembe vevő) indexek esetében egyből szemet szúr a közép-kelet európai régió felülteljesítése. Hiszen a bukaresti tőzsde közel 60 százalékot, a lengyel börze 50-et emelkedett, de a BUX index is ott van az élmezőnyben a maga 48 százalékával. A régiót csak Ciprus előzi meg, mely még szoros versenyben van az elsőbbségért a román BET indexszel – derül ki az Erste összesítéséből.
