Több mint tíz év után visszakerülhet a Magyar Telekom a feltörekvő piaci részvényeket követő MSCI Emerging Market indexbe, miután a hazai távközlési vállalat részvényárfolyamának tavalyi markáns erősödése következtében a cég piaci kapitalizációja és közkézhányada is az ehhez megkívánt szint közelébe ért.
A Magyar Telekom közelít a kritikus szinthez
A befektetők többsége talán még emlékszik rá, hogy 2013-ig a Telekom szerepelt az index kosarában, ám abban az évben – a Richterrel helyet cserélve – egy több hónapos, tetemes áresést követően kikerült a klubból.
Most azonban éppen ellentétes folyamat játszódott le az MTEL kurzusában, amely az elmúlt 12 hónapban 366 forintról 774 forintig emelkedett, azaz több mint megduplázódott.
A céget követő elemzők közül pedig már hárman is ezer forint fölé tették a célárat, ami a dollár forintban kifejezett árfolyamától függően már nagyon valószínűvé teszi a bebocsáttatást.
A tőzsdei kapitalizációnak ugyanis hoznia kellene a 2,07 milliárd, a közkézhányadhoz tartozó – vagyis az 5 százaléknál kisebb részesedéssel rendelkező részvényesek tulajdonában álló – részvények összértékének pedig az 1,03 milliárd dollárt.
A jelenlegi 774 forintos kurzussal számolva a vállalat piaci értéke egyébként már most is eléri – a kritériumot meghaladva – a 2,09 milliárd dollárt. Mivel azonban a közkézhányadhoz a vállalat papírjainak csupán 36,45 százaléka tartozik – a többi a Deutsche Telekomé –, ez a pakett az aktuális dollárárfolyamon számolva mindössze 761 millió dollárt ér, vagyis – a zöldhasú változatlan erejét feltételezve – mintegy a harmadukkal, egészen 1006 forintig kellene a részvényeknek drágulniuk a cél érdekében.
De mi is az az MSCI Emerging Markets Index, és miért fontos a bekerülés?
Az MSCI-indexcsaládot a Morgan Stanley Capital International, az amerikai nagybank elemzőrészlege alapította 1986-ban. Az azóta létrehozott több mint 200 ezer indexet a mai napig kezelő vállalat ma már MSCI Inc. néven fut, és 2009 óta egy teljesen független, önálló részvénytársaság. Az indexek egyes kiválasztott iparágak, szektorok és régiók teljesítményét követik nyomon.
A jelentőségüket pedig az adja, hogy számos nagybefektető – a nyugdíjalapoktól a magánfedezeti alapokig – dokumentációja a gazdaság egy-egy szektorának vagy valamely földrajzi régiójának a követését írja elő, megnevezve azt az indexet is, amelyet a terület megbízható reprezentásának tartanak.
Maguk az indexek ugyan nem minősülnek befektetési terméknek, tehát nem lehet adni-venni őket, ám a bankok és a tőkeerősebb brókercégek létre tudják hozni azokat az alapokat vagy ETF-eket – tőzsdén kereskedett alapokat –, melyeket már akár a kisbefektetők is meg tudnak venni. Ezek az instrumentumok azonban csak úgy tudják híven követni mondjuk az MSCI Emerging Market Indexet, ha megveszik – mégpedig azonos arányban – az index kosarában megtalálható egyedi részvényeket. Természetesen olyan taktika is lehetséges, hogy – az alapok kihagyásával – valaki közvetlenül az index részvény-, vagy adott esetben nyersanyagkomponenseiből vásárol be.
Mindez pedig azzal jár, hogy a részvények be- és kikerülése az indexekbe, illetve indexekből, vételi vagy eladási hullámot indít a tőzsdéken is.
Az index átsúlyozása 1400 részvényt érinthet
A Magyar Telekom részvényeiből például a 2013-as kényszerű búcsú előtt az MSCI-tagságra tekintettel mintegy 5 milliárd forintnyit tartottak a nagybefektetők, amelyeknek ezt követően logikusan szabadulniuk kellett ezektől a papíroktól, hiszen más részvényekből pedig venniük kellett, hogy megtörténjen az átsúlyozás.
Az MSCI Emerging Markets Index, amelyben amúgy a három legértékesebb magyar tőzsdei cég, az OTP, a Mol és a Richter jelenleg is őrzi a helyét, 25 ország részvénypiacát követi, természetesen a nagyobb országok, mint például Kína túlsúlyával.
Évente négyszer – február, május, augusztus, november – súlyozzák át az MSCI-indexeket, amikor például a feltörekvő piaci indexben mintegy 1400 súlya növekedhet vagy csökkenhet, illetve más papírokkal helyet cserélve akár teljesen ki is zuhanhat a kosárból.
A nagybefektetők persze tisztában vannak ezekkel az összefüggésekkel, ezért már azelőtt megkezdhetik a Telekom-részvények vásárlását, hogy az árfolyam elérné az ezer forintot, ezzel újabb hajtóerőt adva a papírnak.
Ha a Magyar Telekomnál is számolnak ezzel a fejleménnyel, elképzelhető, hogy a részvényesi javadalmazásban inkább az osztalékfizetés kerül előtérbe a saját részvények visszavásárlása helyett is.
