Amerika választ: távolról sem csak politikai következményei vannak a mai szuperkeddnek
Magyar idő szerint kedd éjszaka, illetve szerda hajnalban ér majd véget a novemberi amerikai elnökválasztásra való felkészülés egyik legnagyobb horderejű előválasztási napja, a szuperkedd, melyen a két nagy párt jelöltjei egyszerre több államban is megmérettetik magukat a választók kegyeiért. Az idei szuperkedden Alabama, Alaszka, Amerikai Szamoa, Arkansas, Kalifornia, Colorado, Maine, Massachusetts, Minnesota, Észak-Karolina, Oklahoma, Tennessee, Texas, Utah, Vermont és Virginia államokban adják le szavazataikat a választópolgárok, nagy verseny azonban egyik párt jelöltjét tekintve sincs: demokrata oldalon Joe Biden eddig szinte minden egyes delegátusi voksot megszerzett, republikánus félről pedig Trump 273-43 arányban vezet Nikki Haley-vel szemben.
Fotó: Shutterstock
Az idei szuperkedd során a republikánus delegáltak 36 százalékát választják majd meg a választópolgárok, így a voks kimenetelének páratlanul nagy hatása lesz majd a párt végső jelöltállítására is. A szuperkeddnek azonban messze nem csak politikai vonzatai vannak.
Részvénypiaci, gazdasági és devizapiaci hatásai is vannak a szuperkeddnek
Devizapiaci oldalról mindenképpen kijelenthető, hogy a dollár árfolyamára látványos hatást gyakorolhatnak a politikai fejlemények. Ha egy, az amerikai gazdaság kilátásaira pozitív előjeleket hordozó jelölt támogatottsága erősnek mutatkozik, akkor a zöldhasú jó eséllyel erősödik majd, mivel a dollár iránti nemzetközi kereslet és az Amerikába irányuló mozgótőke-beáramlás egyaránt növekedésnek indulhat, illetve a külkereskedelmi mérleg ezekből eredő potenciális javulása is ezt az irányt támogatja és támasztja alá.
Részvénypiaci oldalról azonban elsősorban nem is a jelölt kiléte és politikai céljai, hanem a jelöltségének biztossága bizonyulhat döntőnek. Ha az előválasztásokon ugyanis egyértelmű eredmények születnek,
az csökkenti a piacokon uralkodó bizonytalanságot, növelve ezzel a befektetési kedvet, végső soron pedig táplálva az átfogó tőzsdei rali tüzét.
Azt azonban mégsem mondhatjuk, hogy a gazdaságpolitikai álláspontok teljesen hidegen hagynák a részvénypiacokat: a konkrét gazdaságpolitikai irányvonalak mentén egyes vállalatok, illetve szektorok kilátásai jelentősen javulhatnak, ágazaton kívüli társaikkal szemben relatíve nagyobb árfolyam-nyereségeket helyezve kilátásba papírjaik számára, ami végső soron növelheti részvényeik vonzerejét is.
Az előválasztásnak azonban még akár monetáris politikai olvasata is lehet: ugyan maga Trump volt az, aki korábban először kinevezte a Fed élére Jerome Powellt, a volt elnök egy ideje mégis nagyon rossz véleménnyel van már munkásságáról, nemrég azt is kijelentette, hogy ma már nem tenné meg az amerikai monetáris politika fejévé a szakértőt, sőt, miután annak mandátuma 2026-ban lejár, meg sem fontolná, hogy egy újabb ciklusra felkérje Powellt. Ez az éles ellentét adott esetben extra bizonytalanságot is csempészhetne a jegybanki politika várható működésébe, akár a kamatpálya-várakozások felforgatásán keresztül is, aminek izgalmas hatásai lehetnének a világ legnagyobb államkötvénypiacának árfolyam- és hozammozgásaira is.
