Egyre több olyan vélemény lát napvilágot, hogy a februárra vonatkozó kedvező adat ellenére újra emelkedésnek indulhat az azaz egy reflációs időszak jöhet hazánkban. Vegyük sorra azokat a tényezőket, amelyek azt mutatják számunkra, hogy a dezinflációs folyamat könnyen az ellenkezőjére fordulhat.
Hazánkban az infláció februárra – sokakat meglepve – vonatkozóan 3,7 százalékra süllyedt a januári 3,8 százalékról. Több árucsoport (élelmiszerek, tartós és nem tartós fogyasztási cikkek), illetve a piaci szolgáltatások áremelkedési üteme is elmaradt az elemzők várakozásaitól, ami optimizmusra adhatna okot, hiszen az alapmutatók javulását láthattuk a hónap során.
Összességében véve elmondhatjuk, hogy egyre kedvezőbbek az adatok és talán már nincs is messze az MNB általi hőn áhított 2-3 százalék közötti inflációs mutató. Továbbá
a 3,7 százalék már a jegybank toleranciasávján belül van,
ami kedvező, azonban vannak tényezők, amelyek inkább aggodalomra adhatnak okot.
Először is a bázishatások megszűnésével már nem lesz támogató az előző évi magas bázis. Másodsorban a szolgáltatószektor inflációja továbbra is jelentős, gondolva itt például a telekommunikációs szektor vagy a pénzügyi szolgáltatások jelentős áremelésére, amely még csak a tavaszi hónapok folyamán fogja éreztetni hatását a fő inflációs mutatóban.
Az üzemanyagárak további emelkedése is elképzelhető
a vártnál magasabb kőolajárak, illetve a gyengébb forintárfolyam következtében – utóbbi önmagában is jelentős tényező lehet az importált árakon keresztül –, ezek további inflációs kockázatot hordoznak magukban. A forint kamatelőnye a kamatcsökkentések révén tovább erodálódhat a következő időszakban, ami tartósabban gyengébb forintárfolyamot prognosztizál.
A tavalyi recessziós és magas inflációs időszakot nagy valószínűséggel sikerül maga mögött hagynia a gazdaságnak, a konjunktúra ismételt beindulása, ami leginkább a belső fogyasztás fellendülésével, az ipari kibocsátás növekedésével, uniós források lehívásával és beruházásokkal érhető el önmagában inflációt gerjesztő folyamat.
A magasabb költségvetési hiány miatt a vártnál hosszabb ideig velünk maradhatnak egyes vállalati különadók, amelyek magasabb termék- és szolgáltatásárakat vetítenek előre.
Végül, de nem utolsósorban a feszes és a jelentős béremelkedés, további áremelkedéseket okozhatnak az egyes szektorokban, amit a fogyasztók érzékelni fognak a termékek és a szolgáltatások áraiban. Összességében véve
az infláció az év második felében 4,5-5 százalék közelébe emelkedhet,
ha a fentebb említett tényezők bekövetkeznek, ami 6-7 százalék közötti alapkamatot vetíthet előre.
