Sorra dőltek az elmúlt hetekben az árfolyamrekordok az aranypiacon, csütörtökön 2293 dollárt ér egy uncia (31,1 gramm) a nemesfémből. A hírnek a befektetők mellett azok a jegybankok is örülhetnek, amelyek stratégiai készleteket halmoztak fel az elmúlt időszakban.
A Magyar Nemzeti Bank trezorjaiban pihenő készlet 94,5 tonna, az aktuális piaci árfolyammal – 73,7 millió dollár tonnánként – számolva 6,96 milliárd dollárt ér. Hazai devizában ez pillanatnyilag 2514 milliárd forint, nagyságrendileg a teljes Mol csoport aktuális részvénypiaci kapitalizációjával – 2469 milliárd forint – egyenértékű.
Mi mozgatja most az árakat?
Az arany árfolyama új történelmi rekordszintre nőtt a hét közepén, amikor megérkezett a Fed üzenete: az amerikai jegybank idén akár három alkalommal is csökkentheti az irányadó dollárkamatokat. Az Erste elemzői hozzátették, az arany mellett az ezüst árjegyzése is meglendült, ami mutatja a fokozott befektetői érdeklődést a nemesfémek iránt. A piaci szereplők szerint jelentős shortpozíció-zárás is segítette a hirtelen áremelkedést.
Mennyi a jegybank nem realizált nyeresége?
A Magyar Nemzeti Bank 2018 október közepén vásárolt kiemelt mennyiségben aranyat, akkor az állomány 3,1-ről 31,5 tonnára emelkedett. Ezzel egyébként 1986 óta először vásárolt aranyat a magyar jegybank. A pontos részletek nem ismertek, de 2018 októberében 1211 dollár volt egy uncia arany ára,
ahhoz képest most 89 százalékkal magasabb a jegyzésár.
Az aznapi árral kalkulálva a 28,4 tonnát az MNB 39 millió dolláros árszint közelében vehette meg, s mivel a tonnánkénti spot ár pillanatnyilag már 73,7 millió dollár, a jegybank nem realizált nyeresége csak ezen a 2018-as bevásárláson pillanatnyilag 985 millió dollár (356 milliárd forint).
A második kör
A jegybank 2021 áprilisában jelentette be az újabb stratégiai célú tartaléknövelést, amellyel további 63 tonnával 94,5 tonnára emelkedett az állomány. Ez a tétel is nyereséget mutat, három éve 57 millió dollárba került egy tonna arany, vagyis a 63 tonnán 1,07 milliárd dollár (386 milliárd forint) nem realizált haszon mutatkozik.
A két körben megvett aranykészleten összesen így 742 milliárd forint hozam keletkezett.
Így alakult az elmúlt száz évben az aranytartalék
A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, ennek állománya azonban a tartás céljainak függvényében nagymértékben ingadozott az évtizedek alatt. Az mennyisége a II. világháborúig növekedett, majd a végén mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az MNB a legendás Aranyvonatán az ausztriai Spital am Pyhrnbe. Ez a mennyiség a háború után teljes mértékben visszakerült az országba, egyúttal fedezetet nyújtva az ország új fizetőeszközének, a forintnak a bevezetéséhez, ezzel támogatva a pénzügyi konszolidációt és a háború utáni magyar gazdaság stabilizációját.
A nyolcvanas évek végén Magyarország aranytartaléka a rövid távú befektetési célok által vezérelve 40-50 tonna körül ingadozott, majd a rendszerváltás idején (1989 és 1992 között) az akkori jegybanki vezetők döntése nyomán minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent, és 2018. szeptember végéig ezen a szinten is maradt.
