Kontstruktív észrevételekkel segítené a jegybank a versenyképességi stratégia megvalósítását
A gazdaság kínálati alapjainak, termelékenységének és versenyképességének javulása kulcstényező, éppen ezért fontos lépés a kormányzat azon szándéka, hogy a versenyképesség erősítését célzó gazdaságpolitikáját stratégiai szintre emeli – állapítja meg a jegybank tanulmánya. A Magyar Nemzeti Bank saját bevallása alapján konstruktív észrevételekkel kíván hozzájárulni egy átfogó versenyképességi stratégia megalkotásához.
A Versenyképességi Stratégia az újraiparosítás eszközeivel kívánja elérni hazánk versenyképességének javulását és gazdasági fejlettségének felzárkózását – emlékeztet a jegybank.
A helyzetértékelés hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság kettősségének oldásához a hazai vállalatok termelékenységének javulása szükséges. Kitörési pont lehet a technológiai átmenetek és a digitalizáció felgyorsítása.
Lényeges szempontként jelenik meg, hogy a magyar vállalatok képesek legyenek feljebb lépni a globális értékláncokban, valamint növelni exportpiaci aktivitásukat. A Stratégiában megjelenő ágazati javaslatok közel 80 százaléka illeszkedik az MNB korábbi anyagaiban megfogalmazott, a versenyképességi fordulatot célzó javaslatokhoz.
A makrogazdasági pálya nincs összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal és a hazánk gazdasági felzárkózásában azonosított kihívások jellegével, ezért itt a jegybank négy irányt javasol.
- A foglalkoztatás mennyiségi növelése helyett a munkaerő-kínálat minőségi javulását
- Az export volumen növelése helyett a hozzáadott érték növelését
- A beruházások mennyiségének növelése helyett a beruházások minőségi szerkezetét
- A feldolgozóipar gazdasági súlyának növelése helyett a tudásalapú szolgáltatószektor létrehozását, megerősítését
Összességében hat főbb ágazatban (Járműipar, élelmiszeripar, egészségipar, alapanyaggyártás, információ és kommunikációs technológiai szektor, kreatívipar) fogalmazott meg javaslatokat a jegybank, megjegyezve az előbbiek kapcsán, hogy a
célrendszer elsődlegesen a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a versenyképesség minőségi tényezőire, az intenzív növekedési modellre történő átállásra jóval kevesebb hangsúlyt fektet.
A jegybank által vizsgált versenyképesség kulcsterületeinek nyolcvan százaléka nem vagy csak érintőlegesen (Tudásalapú társadalom; Versenyképes infrastruktúra; Zöld átállás) jelenik meg. A megvalósítási terv és a hozzá rendelt finanszírozási tervet nem mutatja be a kormányzati anyag – jegyzik meg, hozzátéve, hogy a konkrét intézkedések kidolgozását a kabinet az érintett tárcák szintjére delegálta.
