Ma délután kiderül, hogy megveheti-e az ausztrál BHP a rekordösszegnek számító 43 milliárd dollárért az Anglo American brit bányavállalatot. A britek két nem kötelező ajánlatot már elutasítottak, ezúttal kötelező érvényű ajánlatot tett a BHP. Amennyiben ismét elutasítják az ausztrál kérőt, akkor az Egyesült Királyságban érvényes szabályok szerint 6 hónapig távol kell maradnia az üzlettől.
Miért utasítanának vissza egy 43 milliárd dolláros ajánlatot?
Elemzők szerint akkora az érdeklődés, hogy a konkurensektől hamarosan ennél is magasabb összegű ajánlatok érkezhetnek. Annál is inkább, mert a réz árának meredek emelkedése további bányász szereplőket vonz erre a fejlődő piacra. A nagy globális bányavállalatok közül nemcsak a BHP terjeszkedne, de a rivális Rio Tinto is egyre aktívabb.
Bár a brit cég gyémánttal, nikkellel, platinával, vasérccel és szénnel is foglalkozik, a BHP világossá tette, elsősorban a rézüzletág motiválná a felvásárlást. A BHP azt akarja, hogy az Anglo először válassza le a dél-afrikai platina és vasérc üzletágát, s ily módon egy réz behemótot hozna létre. Míg az Anglo alternatív terve szerint a cég a rézre és a vasércre összpontosítana a platina, a gyémánt és a szén elhagyásával. Vagyis egy üzletstratégiai töréspont is kitapintható.
Más vélemények szerint inkább
geopolitikai aggodalmak húzódnak meg a háttérben.
Az amerikaiak jelezték a briteknek, hogy az Anglo American felvásárlása szerintük szűkítheti a globális rézkínálatot, mert tartani lehet attól, hogy az ausztrálok az eszközök egy részét vagy a termelt rezet továbbadják a kínaiaknak.
Ezt az összeesküvés-elméletet támaszthatja alá, hogy egy másik ágazati üzletben is rendkívül aktív Washington: a pénzügyi zavarral küzdő kanadai székhelyű rézipari óriás, a First Quantum Minerals megmentésére nemcsak az amerikai befektetőket mozgósítja a Biden-adminisztráció, de olyan szövetségesek befektetőit is, mint az Egyesült Arab Emírségek, Japán és Szaúd-Arábia. A cél 3 milliárd dollár összegyűjtése és a zambiai bányák elhalászása a kínaiak orra elől. Az üzlet az amerikai konzorcium ajánlatával még az idén zárulhat.
Talán az amerikai nyomással magyarázható, hogy a piac is rendkívül szkeptikus az üzlettel kapcsolatban. Miközben a BHP ajánlata nagyjából részvényenként 29,49 fontra értékeli az Anglót, addig a londoni tőzsdén a papír kedden 26,87 fonton zártak Londonban, s szerdán délelőtt is 27 font alatt mozgott a kurzus. Ráadásul, az Anglo menedzsment még a közel 30 fontos BHP ajánlatot is alulértékeltnek tartja.
Mi fűti a rézpiacot?
Hiába lassul a kínai gazdaság, s pang az ország korábban rézfaló ingatlanszektora. Az elektromos autók és a mesterségesintelligencia-adatközpontok fokozott nyersanyagigénye felélénkítette a rézbányák megvásárlása iránti érdeklődést.
A már működő rézbányák felvásárlását az időtényező indokolja. Ahogy Biden elnök vezető tanácsadója, Amos Hochstein megjegyezte:
Egy új lelőhely felfedezésétől számítva hét-tizenöt év, mire az első csille rezet kitolják a bányából.
Míg a Tribeca Investment Partners portfóliómenedzsere, Ben Cleary úgy véli: a bányavállalatok még mindig hihetetlenül tőkefegyelmezettek, s valószínűleg ragaszkodnak a vásárlási stratégiához, ahelyett, hogy új rézbányákat nyitnának. Emiatt egyre nagyobb hiány alakulhat ki a rézpiacon, további felhajtó erőt kínálva a kurzusnak.
