Hatalmasat ugrik Amerika részesedése a legfejlettebb csipek piacán
Az amerikai csipipar 53 milliárd dolláros szövetségi támogatása lendületet adott a nagyvállalatoknak, de mára már az ösztönzés korlátai is nyilvánvalók. Komoly kihívás, hogy versenyképességük megőrzése érdekében más országok is növelték a saját csipiparuknak juttatott összegeket. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt két évben jócskán felduzzadtak a csipipar költségei.
Amerika mellett az EU és a távol-keleti országok is öntik a pénzt a csipiparba
A Boston Consulting előrejelzése szerint az amerikai csipprogam 2032-re megháromszorozza az Egyesült Államokban gyártott csipek számát, s a gyártelepítési bumm nyomán 2032-re 14 százalékra nő az amerikai részesedés a globális csipgyártásban, a 2020-as 12 százalékról. Míg a program nélkül az Egyesült Államok piaci részesedése 2032-re 8 százalékra zsugorodott volna.
Az amerikai piaci részesedés szerény tervezett növekedése is tükrözi, hogy az Európai Unió, Dél-Korea, Japán, Tajvan és Kína szintén fokozza befektetéseit saját csipiparába, vagyis a legfejlettebb félvezetők gyártásáért folytatott globális verseny bővül és gyorsul.
A csiptörvény megállítja a hanyatlást, helyrebillenti az amerikai hajót, és a korábbinál stabilabb pályán tartja
– mondta Jimmy Goodrich, a Rand technológiai elemzésért felelős vezető tanácsadója.
Az élvonalbeli gyárakra fókuszál Washington
Ennél is izgalmasabb, hogy a csiptörvény a támogatásokat az élvonalbeli csipgyárakra összpontosítja, s ezen a területen az Egyesült Államok részesedése
nulláról 28 százalékra nő.
Ami egy igazi bikapiaci bővülés. A minőségi csipek előnyét mutatja, hogy a támogatások döntő része a fejlett csipeket gyártó négy nagy cégnél csapódott le: Intel, TSMC, Samsung, Micron. Bár a TSMC, a világ legnagyobb csipgyártója több mint 65 milliárd dollárt fektet gyárai építésébe Arizonában, a Samsung pedig 45 milliárd dollárt invesztál Texasban, a tajvani és a dél-koreai cég is közölte, hogy a legfejlettebb technológiáját otthon tartja. Ezt a tajvaniak a logisztikai nehézségekkel magyarázták, az esetleges geopolitikai szempontokat meg sem említve. Az azonban világos, hogy így
eggyel több oka lesz Amerikának Tajvan védelmére.
Az sem lehet véletlen, hogy messze a legtöbb támogatást az amerikai Intel kapta a washingtoni adminisztrációtól.
Komoly gond lesz a képzett munkaerő hiánya
Jelentős korlát a csipgyártás telepítési költsége is. Egyetlen fejlett csipgyár beruházása 20 milliárd dollárba kerül, s a tervezett amerikai létesítmények csak az évtized második felében lépnek üzembe.
Hiába is siettetnék azonban a gyárépítéseket, az amerikai iparági vezetők arra figyelmeztetnek, hogy
a csiptörvény által ösztönzött program szűk keresztmetszete a szakképzett munkaerő hiánya.
Miközben a csipgyártókat Ázsiából az Egyesült Államokba csalogatják, már 2030-ra 67 ezer fős munkaerőhiánnyal szembesülhet az iparág. A betöltetlen állások 39 százalékába kétéves képzési idejű technikusokat, 35 százalékába négyéves képzési idejű mérnököket várnak.
