A bukaresti tőzsde nem az a cizellált nagy forgalmú piac, mely érzékenyen leképezne egy olyan izgalmas politikai eseményt, mint a román elnökválasztás. Bármily jelentős belpolitikai hullámokat láttunk is az elmúlt héten Romániában, a bukaresti tőzsdeindex fegyelmezetten együtt mozgott a nagyobb régiós tőzsdékkel.
Nem láttunk alulteljesítést a héten a bukaresti tőzsdeindextől, bár enyhén csökkent a mutató, de ezzel belesimult a régiós piaci mozgásba
– mondta Muhi Gergő, az Equilor vezető elemzője. Hozzátéve: a román tőzsde piaci kapitalizációja nem hasonlítható a bécsi, varsói és budapesti parkettekhez. Illikvid tőkepiacról van szó, mely
még csak nem is feltörekvő, hanem úgynevezett frontier piac.
(Másként határország, vagy pre emerging market: ide sorolják például Kenyát, Libanont, Ukrajnát és Vietnámot is.)
Jellemző, hogy 4 részvény adja a piaci kapitalizáció közel 70 százalékát. Két bank, a Banca Transilvania és a BRD. Egy olajvállalat, az OMV leány Petrom. És egy energiacég, a Hidroelectrica.
A devizapiacon is hiába keresnénk a román elnökválasztás nyomait. A lej feltűnően stabil deviza, mely szinte lehorgonyzott az euróval szembeni 4,9-es szint közelében. A román jegybank nem követte a cseheket és a magyarokat, s az amerikai Fedet sem, vagyis októberben sem vágott kamatot. A román lej árfolyama áll, mint a cövek, továbbra is stabilabb a magyar forintnál és a lengyel zlotynál is.
Ennek magyarázata a lej viszonylag alacsony devizapiaci forgalma a lengyel zlotyhoz, a cseh koronához és a magyar forinthoz képest. Ez segít fenntartani egy teljesen eltérő árfolyamrendszert, „a menedzselt lebegést”. Ennek lényege, hogy az NBR viszonylag szűk sávban tartja a lej árfolyamát (jó ideje az euró elleni kerek 5-ös szintet tekintve alulról megvédendőnek), akár devizapiaci adásvételekkel is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.