Döntött a jegybank – ezért stabilabb a román lej, mint a forint?
Meg se kottyant a román lejnek, hogy a közel-keleti események nyomán a többi közép-európai deviza árfolyama a napokban sorban döntögette a többhetes – a forint esetében a kétévest közelítő – mélypontokat. Pénteken változatlanul 6,5 százalékon hagyta irányadó kamatát a román jegybank (NBR), nem követve az elmúlt hetek cseh és magyar csökkentéseit. Ebből akár azt is gondolhatnánk, az óvatosabb monetáris politika lehet a lej feltűnően stabilabb viselkedése mögött, de nem, elég, ha rápillantunk a zlotyra: ez az árfolyam is csúszdára került, pedig a lengyel jegybank sem vágott kamatot szerdai ülésén.
Éppen azon a napon törte át a forint árfolyama a 400-as pszichológiai szintet az euró ellenében, majd aztán visszalopakodott mögé, de pénteken már 402-ig is elnyomták, mielőtt valamelyest visszakapaszkodott. Ugyanígy gyengült, utána pedig kicsit visszajött a cseh korona és a lengyel zloty is, hűen követve – fordítottan, ahogy gyakran teszik – a dollár ugrásszerű erősödését, majd visszavonulását.
Nem úgy a lej. A román devizát hidegen hagyta, hogy a héten a feltörekvő devizákat megtépték az izraeli háború kiszélesedésétől való félelmek nemzetközi eseményei meg a saját jegybankjaik döntése is. Az euró ellenében 4,977 szoros közelségében ragadt egész héten és pénteken is.
Romániának nem kell az alacsonyabb kamat?
A régió legnagyobb gazdaságaiban nagyjából azonosak a fő mérőszámok irányai, inkább csak a léptékekben van különbség (illetve megjegyzendő, hogy a lengyeleket nagy belső piacuk megint megvédi az európai gazdaság elgyengülésétől).
Felmerül tehát a kérdés: a román gazdaságnak nincs szüksége az alacsonyabb kamatokra? A válasz: de, szüksége lenne. A GDP immár két éve vagy csökken az előző negyedévhez képest, vagy csak minimális mértékben növekedik – pont úgy, mint a cseheknél és nálunk, vagyis nem jutnak egyelőre ötről a hatra. A román jegybank mégis csak júliusban kezdte a kamatvágásokat (a többiek a régióban már tavaly), és most lecövekelt.
A Capital Economics feltörekvő piaci közgazdásza, Nicholas Farr ezt annak tudja be, hogy a jegybank aggódik, amiért az infláció 5 százalék felett ragadt (az NBR célsávja 1,5–3,5 százalék), illetve hogy Romániában decemberben választásokat tartanak.
Mivel Románia laza költségvetési politikája tovább építi az inflációs kockázatokat, és bizonytalanság övezi, képes lesz-e a következő kormány megfékezni a költségvetési deficitet, úgy gondoljuk, a kamatok szinten maradnak az év hátralévő részében
– írta a szakértő.
Román lej: a magasan ragadó kamat védi meg az árfolyamát?
A régió legmagasabb jegybanki kamatszintje védené meg a lejt a többi régiós devizával szemben? A válasz: nem az. Hanem a jegybank és a lej viszonylag alacsony devizapiaci forgalma a zlotyhoz, a cseh koronához és a forinthoz képest. Az utóbbi segít fenntartani egy a többiekétől teljesen eltérő árfolyamrendszert, „a menedzselt lebegést”. Ennek az a lényege, hogy az NBR viszonylag szűk sávban tartja a lej árfolyamát (jó ideje az euró elleni kerek 5-ös szintet tekintve alulról megvédendőnek), akár devizapiaci adásvételekkel is. (Annak ellenére is, hogy a költségvetés, a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg együttes deficitjei kiváló elegyet teremtenének a deviza gyengüléséhez – a lej ezt mégsem teszi, a román államadósság azonban szépen felfutott a 2020-as években.)
A lengyel jegybank egyébként ugyanúgy nem hajlik a kamatcsökkentésre, sőt: ők már majdnem egy éve nem tették ezt meg.
Ha unjuk a forint kilengéseit, térjünk át mi is a románhoz hasonló árfolyamrendszerre?
Nem ilyen egyszerű. Az árfolyamrendszereket mindig az adott gazdaság és piac adottságaira szabják. Ha egy viszonylag nagy devizapiacú gazdaságban – amilyen a magyar – a jegybank árfolyamkorlátot állít, azt a rengeteg pénzzel rendelkező nemzetközi piaci résztvevők előbb-utóbb „megtámadják”: ráöntik az illető jegybankra a pénzt, amíg az már nem bírja a vásárlást, és megdöntik a korlátot. Erről a magyar és a cseh jegybank bőven beszélhetne, közvetlen tapasztalataik vannak a múltból.
Ezért szabadon lebegő az árfolyam a régió legnagyobb gazdaságaiban – kivéve az eleve szűk devizapiacot jelentő Romániát.
Történelmi hasonlattal: a szűk szorosban a spártai háromszázak állták a sarat a perzsa áradattal szemben, a síkságon azonban már bajban lettek volna.
Persze menedzselt árfolyamrendszerben sem szabhatod meg általában tetszés szerint hosszú távon, milyen régióban járjon a deviza árfolyama – a közgazdasági törvényszerűség közgazdasági törvényszerűség, a trend az trend.
Ez itt a forint árfolyama az elmúlt tíz évet tekintve:
Ez itt a lej árfolyama ugyanebben az időszakban – látható, a két grafikon alakja szinte azonos.
