A Pentagon csúnyán odacsapott CATL-nek és a Tencentnek
A Pentagon feltette az akkumulátorgyártó CATL-t és a multimédiavállalat Tencentet a kínai hadiipari vállalatok listájára hétfőn. Hasonlóan járt a Cosco, Kína legnagyobb szállítóvállalata, a Changxin Memory Technologies (CXMT) csipgyártó, a Quectel Wireless és az Autel Robotics dróngyártó is.
Miután az amerikai védelmi minisztérium felvette a vállalatokat listára, a kínai nagyvállalatok részvényei azonnal zuhanni kezdtek. A Tencent Holdings hongkongi tőzsdén jegyzett részvényei a korai kereskedésben 7 százalékot, a CATL-é 5,6 százalékot, a COSCO-é pedig 4 százalékot estek a hongkongi tőzsdén. A Tencent amerikai részvényei 8 százalékot zuhantak a tőzsdén kívüli kereskedésben.
Ezért ijedhettek meg a listázásra a Tencent és a CATL befektetői
A reakció a jövőbeli megrendelések csökkenését tükrözi, ugyanis a 2024. évi amerikai nemzetvédelmi felhatalmazási törvény alapján a védelmi minisztérium 2026 júniusától közvetlenül, 2027 júniusától pedig közvetve sem szerezhet be árukat vagy szolgáltatásokat a listán szereplő szervezetektől.
Bár a megjelölés nem jár azonnali tilalommal, az érintett vállalatok hírnevére nézve csapás, mivel arra figyelmezteti az amerikai szervezeteket és cégeket, hogy kockázatos velük az üzletkötés.
Sőt, az amerikai pénzügyminisztériumra is nagyobb nyomás nehezedhet azért, hogy szankciókat alkalmazzon a listázott vállalatokkal szemben – jegyezte meg a Reuters.
A lépés azért is érintette érzékenyen a Tencentet, mert tavaly decemberben az Apple úgy döntött, hogy tárgyalásokba kezd a kínai vállalattal és a TikTok tulajdonosával, a ByteDance-szel arról, hogy mesterségesintelligencia-modelljeiket integrálják a Kínában forgalmazott iPhone-okba.
A Tencent közleményében „egyértelmű hibának” nevezte a döntést, és közölte, hogy „nem vagyunk katonai vállalat vagy beszállító”. A WeChat azonnali üzenetküldő alkalmazás tulajdonosa igyekezett megnyugtatni a befektetőket, hogy „a szankciókkal vagy exportellenőrzésekkel ellentétben a listázás nincs hatással az üzleti tevékenységünkre”.
A CATL is tévedésnek nevezte a listázást, és hozzátette, hogy „nem folytat semmilyen katonai vonatkozású tevékenységet”. A CATL a Tesla és Ford beszállítója, és Magyarországon szeptemberben kezdte meg a működését. A debreceni gigagyár 2025-ben indulhat be teljes kapacitással.
A washingtoni kínai nagykövetség is megszólalt az ügyben. Az intézkedést ellenzi, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy korrigálja a „diszkriminatív gyakorlatát”. A képviselet hozzátette, hogy Kína meg fogja védeni a cégeinek törvényes jogait és érdekeit.
A kínai katonai vállalatok listáját évente frissítik, jelenleg 134 szerepel rajta.
Ivan Su, a Morningstar vezető részvényelemzője szerint esélyes, hogy a Tencent az amerikai bíróságokon keresztül levetesse magát a listáról, mivel a vállalat üzleti modellje elsősorban a közösségi hálózatok és az online játékok. A Tencent a világ egyik legnagyobb bevételű multimédiavállalata a bevételek alapján, a tőkebefektetéseit tekintve pedig a legnagyobb a videójáték-iparban.
Az amerikai védelmi minisztérium korábban a Xiaomi technológiai vállalatot is felvette a listára, amely ezután perre ment, és 2021-ben sikeresen levetette magát, sőt, az illetékes amerikai szövetségi bíróság „súlyosan hibásnak” nevezte a kormányzati döntést.
A másik birodalom visszavág: amerikai óriáscégek áruit tiltotta be Kína
Az amerikai–kínai kereskedelmi háború magasabb fokozatba lépett január elejétől, Kína több amerikai szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára a nemzetbiztonság és a nemzeti érdekek védelme érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.